Biokertész: Nordmann fenyőóvoda

No de ember tervez, a barátai végeznek – Nagykanizsán járva elkísértem kettőjüket a kórházhoz közeli, első igazgatójáról elnevezett utcába, hogy asszisztáljak a fenyőcsemete-vásárlásukhoz. Ámultam és bámultam, hogy szinte a város központjában milyen szépen művelt, gazdag kert virul a családi ház mögött. A borsó virágzott, pár hüvely beérett az ősszel, a mifelénk „csótánybabnak” nevezett pillangós rá se hederített a novemberi ködre, a szőlőlugas alatt üde eperpalánták nyújtogatták friss hajtásaikat, de valamennyien csak statisztaként, a főszerepet a sok ezer fenyőcsemete játszotta. Méghozzá az előkelő nordmannok – nem normann vagy normand, ahogy sokan nevezik, mert a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) Alexander von Nordmann finn természettudósról kapta a megkülönböztető nevét – képviselői a magonctól, az 1-2-3… évesen át a már díszíthető diplomás karácsonyfáig. A gazda egy közeli falu határában lévő ültetvényen karácsonyi eladásra szánt fenyőket is nevel. Míg nem nyugdíjazta magát, a szegedi vásárban árulta a zalai karácsonyfát – a neten találtam is ottani magazin 2013. december 16-i számában riportot, amiben újságolják, a kanizsai árus legmagasabb, ötméteres fája is gazdára talált. A munkában a felesége a segítője.

A nordmannok közül is a „királyi vérvonalból” származókat nevelik. A magot Dániából rendelik, de a fák nem Skandináviában nőnek, hanem Grúziában, a Kaukázus rejtekében nevelkedett százéves fákról, gyakran 10 emeletes épület magasságában szüretelik.

Magyarországon a „dán” szaporítóanyagból nevelt fa magja a környező fenyők virágporától hibrid lesz és az utódok már nem „fajtiszta” nordmannok. Attól persze még lehetnek szépek, de veszítenek azokból a tulajdonságokból, amelyek miatt annyira szeretjük őket: elegancia, átlagon felüli tartósság, visszafogott illat, selymes tűlevelek.

Nagykanizsán új és szimpatikus nevelési módot ismertem meg: a csemetéket nagyobb, alul jókora lyukakkal ellátott műagyag tartókba telepítjük, és azokkal együtt beássuk a földbe, hogy a nagy hidegben ne fagyon meg a gyökérzetük. A karógyökere a cserépből a lyukon át kitalál a földbe, Kanizsán a másfél méteres fácska is egészen kicsi cserépben cseperedett. Így könnyebb gondozni, öntözni, esetleg tápoldatozni, s könnyen kiásható, nagyobb edénybe ültetve konténeres karácsonyfaként díszítheti a lakást, s majd újból visszaültethető.

Az általános ültetési szabályok a konténeres változatra is vonatkoznak. Ha azonnal nem telepítjük ki a szerzeményt, még kötegelten vermeljük el a kertben, s ha nem esik az eső, mindennap öntözzük meg! Ültetés előtt fél napra állítsuk vízbe, hogy a gyökérzet jól megszívja magát! A karó és a hajszálgyökereket metszőollóval kicsit kurtítsuk meg, arra nagyon ügyeljünk – a szabadtéri telepítésnél is –, hogy a karógyökér ne kunkorodjon vissza! Szabadtérre legjobb a frissen szántott, vagy ásott földbe ültetni. Az ásót nyomjunk a földbe, amilyen mélyen csak tudjuk, jobbra-balra húzogatva a nyelét szélesítsük az ásónyomot! Ebbe beleállítjuk a már előkészített csemetét, körülötte alaposan tömörítsük a földet, hogy a gyökér mellett ne maradjon levegő, a talajjal érintkezzen, hogy a nedvességet és a tápanyagot fel tudja szívni!