A járvány az életünket szinte minden téren megváltoztatja, mondja a pszichiáter

– A szorongásos tünetek között jelentős számban képviselteti magát a megfertőződéstől való félelem. Ez a jelenség a pszichiátriában fóbiaként régóta ismert, a koronavírustól való félelmet azonban a megbetegedések nagy száma, a megfertőződés relatíve nagy esélye, illetve az esély folyamatos növekedése megkülönbözteti a fóbiáktól. A fóbia ugyanis minden esetben irracionális félelem, itt pedig nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy honnantól túlzó az aggódás – nyilatkozta dr. Gedeon Zoltán.

Hozzátette, hogy a szorongást négy fontos tényező határozza meg: amitől tartunk, az mennyire befolyásolható, mennyire bejósolható, mennyire változtatja meg az életünket, és milyen belső konfliktust eredményez.

– A Covid-19 vírus jelenléte érdemben nem befolyásolható, legfeljebb a fertőzés terjedésére gyakorolhatunk némi befolyást. Nem bejósolható, mert nem lehet tudni, mi lesz ebből. Változnak az adatok, a terjedés üteme, a fertőzés súlyosságának megítélése, a gazdasági kilátások, és nem tudjuk, meddig tart a járvány. Az életünket szinte mindenben megváltoztatja, és komoly belső konfliktust eredményez. Vívódást okoz például annak eldöntése, hogy adott esetben dolgozzunk vagy vonuljunk karanténba, hogy a saját érdekünket tartsuk szem előtt vagy a közösség érdekét. A fenyegető rossz mindig nagyobb stresszt jelent, mint ami már bekövetkezett. A fenyegetés, hogy megkapjuk a vírust, folyamatos veszélyeztetettséget tart fenn. Stresszt egyébként bármilyen esemény okozhat, ami megítélésünk szerint veszélyezteti fizikai és pszichikai jóllétünket. Ami viszont jellemzően stresszt okoz, az a traumatikus esemény, mint például a háború, a földrengés, a nukleáris baleset, és jelen esetben ilyen a vírus is. Pszichiátriai hatásként jelentkezik még a járvány idején, hogy nemcsak a megfertőződés miatt aggódnak a betegek, hanem a rendelés, a gyógyszerellátás folyamatossága miatt is. Az idősebb korosztályban pedig az izoláció jelent gondot.

A szorongók van, hogy túlzásba esnek

A koronavírustól szorongó emberek közös vonása, hogy fokozottan betartják a vírusvédelmi szabályokat, és sok pótcselekvést is végeznek a C-vitamin túlzott mértékű szedésétől a hajháló viseléséig. Ha be kell lépni valahová, zsilipelnek, fertőtlenítő folyadékba lépve mennek be a lakásba, és a saját kocsijukban is védőfelszerelésben ülnek. Szorongásuk egyértelműen legyengíti a szervezetüket, így nagyobb eséllyel fertőződnek meg, mint a pszichiátriai problémával nem küzdők.

A főorvosnak felvetettük: gyakran tanácsolják a tériszonyos embernek, hogy fokozatosan próbáljon hozzászokni a magassághoz. Működik ez a módszer azoknál is, akik félnek a vírusoktól, tanácsolható nekik, hogy ismerjék meg jobban a koronavírust, olvassanak róla, netán vállaljanak önkéntes munkát a járvánnyal összefüggésben?

– A deszenzitizáció csak terapeuta felügyelete mellett működik – válaszolta dr. Gedeon Zoltán, s azt javasolta: tartsák magukat távol az érintettek még a koronavírusról szóló híradások folyamatos figyelemmel kísérésétől is. Tájékozódni persze szükséges, de elég napjában egyszer.

– A környezeti hatásoknak nagy szerepe van a stressz kialakulásában. Jó példa erre az a kísérlet, amelyben a csecsemőt elválasztják a szülőktől, és a szülőket is egymástól. Az egyik szülőt feszültté teszik, sokáig váratják egy meleg, zajos helyen, majd a csecsemőt odaadják neki, aki átveszi a feszültség vegetatív izgalmi tüneteit. És ebben a kommunikációnak, az értelemnek még szerepe sincs. Ilyen nagymértékben hat ránk a környezetünk. A médiában közvetített negatív hírek és a közösség feszültsége egyaránt ronthatja a szorongással küzdő beteg állapotát.

A szorongás oldása történhet gyógyszerrel, sporttal és pszichoterápiával. Kivételesen, ebben az esetben az elkerülő magatartás is segíthet.

– Nehézséget jelent azonban, hogy a vírus éppen azokat a tevékenységeket korlátozza, amelyeket a szorongásos megbetegedések esetén kezelésként és másodlagos megelőzésként is használunk. A sport mellett ilyen a társasági élet, és jót tesz, ha kimozdul a beteg, és célokat talál. A szociális otthoni felvételek kapcsán korábban kötelező tíz nap karantén az idős, gyakran demens betegek számára kimondottan patogén, megbetegítő tényező volt, így a jogszabály már nem írja elő – két negatív teszt elég a felvételhez –, de az elkülönülés otthon továbbra is óriási gondot okoz – vázolta dr. Gedeon Zoltán, akinek a szorongásról és más pszichiátriai betegségekről szóló írásait a zaol.hu oldalunkon is olvashatják.