a gyűjtemény valamennyi fegyvere teljességgel ártalmatlan

2020.08.16. 15:30

Kisebb múzeumnyi katonai relikviája van a sormási Gredics Péternek

A sormási Gredics Péter a katonai relikviák szenvedélyes gyűjtője. Falunapok rendszeres vendége, ahol nő, férfi, gyermek egyaránt megcsodálja féltett kincseit, különösen a fegyvereket.

Horváth-Balogh Attila

Gredics Péter gyűjteménye ma már kisebb múzeumra való anyagot jelen Fotó: Szakony Attila

Fotó: Szakony Attila

De még mielőtt a pacifisták felhördülnének, elöljáróban szö­gezzük le: a gyűjtemény valamennyi fegyvere teljességgel ártalmatlan, dokumentáltan hatástalanított, s kivétel nélkül rendelkezik a szükséges hatósági bizonyítványokkal.

A fiatalember egyébként bő tíz évvel ezelőtt kezdett el katonai relikviákat – egyenruhákat, rangjelzéseket, tábori képeslapokat és a már említett fegyvereket – gyűjteni, amikor érettségi után szeretett volna katonai pályára menni; ez azonban akkor rajta kívülálló okok miatt meghiúsult. Azóta persze más módon ugyan, de ezt az álmát is valóra váltotta, a gyűjteménye pedig egyre csak nő, darabszámra és terjedelemre egyaránt.

Gredics Péter gyűjteménye ma már kisebb múzeumra való anyagot jelen Fotó: Szakony Attila

– Amikor elkezdtem a katonai relikviák gyűjtését, nem mindenkinél arattam vele osztatlan sikert, volt, aki csak múló hóbortnak tartotta – bocsátotta előre Gredics Péter, aki most a vasútnál dolgozik, és van köze a honvédséghez is, hiszen önkéntes terület­védelmi tartalékos. – Az igaz, hogy nekem akkor még ez az egész csak hobbi és kikapcsolódás volt, ám az évek múltával komoly szenvedélyemmé, sőt, mondhatom, élet­formámmá vált.

Első egyenruháját szomszédjától, Zadravecz Zoltán századostól kapta, aki a sormási lokátorállomáson szolgált. Szintén gyarapította a gyűjteményét és szakmai tanácsokkal is ellátja az ugyancsak a szomszédban lakó Gerencsér József nyugalmazott törzszászlós.

Négy-öt év alatt 25-ről 60-ra nőtt a Gredics Péter gyűjteményében lévő egyenruhák száma, melyek közül nagy kincs a bal szélső, Sági János vezérőrnagy, a légierő volt parancsnokának öltözéke

– Amikor az első cikk készült velem a Zalai Hírlapban, úgy négy-öt évvel ezelőtt, 25 körüli volt az egyenruhák száma, ez ma már meghaladja a hatvanat – jelezte a gyűjtő. – Van köztük olyan kuriózum, mint például egy Horthy-időszakból származó társasági díszegyenruha, de sikerült egyenruhákat szereznem a Rákosi-érából is, 49, illetve 50M mintájúakat. Azóta már fegyverekhez is hozzájutottam, például nemrég került a gyűjteménybe egy 1861M mintájú gyalogos tiszti kard, illetve egy első világháborús Steyr Mannlicher puska, amire szintén nagyon büszke vagyok.

Gyűjteményével szívesen vállal bemutatókat, elmegy iskolákba és falunapokra is.

– Az a célom, hogy a mai fiatalságban felébresszem az egészséges hazaszeretetet, az összefogás és az Istenbe vetett hit igényét, nem tudom és nem akarom elhinni, hogy ezek az értékek kivesztek volna napjaink generációiból – szögezte le Gredics Péter. – S a tapasztalataim azt mutatják, ez hála istennek nincs is így, csak valakinek fel kell vállalnia ezeket a dolgokat. Én ezt szívesen megteszem.

Pétertől megtudtuk: a falunapokon még a gyengébbik nem képviselői is megbámulják mobil hadi tárlatát, igaz, őket az egyenruhák izgatják jobban. Az idősebb férfiak nosztalgiázni szeretnek, a katonasággal már nem találkozó fiatalokat, a gyerekeket pedig az ismeretlen vonzza.

Pozitív tapasztalata, hogy sokan keresik meg a mindennapokban a legkülönfélébb helyzetekben (volt, aki műszaki vizsgán ment oda hozzá) azzal, hogy a padláson porosodik egy régi katonai öltözet, képeslap, vagy ne adj’ isten fegyver, s felajánlják neki azzal: tegye rendbe, hozza bemutatható állapotba és őrizze meg az utókornak, ne legyen az enyészeté.

– Van, aki teljesen ingyen adja át a relikviáit, és vannak a hozzám hasonló gyűjtők, aki a különféle platformokon, leginkább az interneten pénzért hirdetik feleslegessé vált, esetleg duplikálódott dolgaikat, mert örök szabály, hogy ugyanabból nincs szükség kettőre – közölte. – Itt már, ha úgy tetszik, vérre megy a játék, és igen, könnyen előfordul, hogy akaratlanul vagy nagyon is tudatosan becsapják az embert. Túlárazzák a portékát, esetleg ócska utánzatot akarnak rád verni: bizony, ahogy mondani szokták, ott kell lenni a szeren ahhoz, hogy ez ne történhessen meg. Olvasni, olvasni, olvasni – ez a hármas szabály, el kell mélyedni ebben a szakterületben – szögezte le.

 

Annál is inkább, mert a relikviák többsége borzasztó rossz állapotban kerül hozzá, és a valósághű rekonstrukció (amit ő maga végez) kivitelezéséhez tűpontos ismeretek kellenek.

Gredics Péterrel arról is beszélgettünk: akkora anyaggal rendelkezik már, hogy a többi nagykanizsai gyűjtővel és a katonai hagyományőrző szervezetekkel összefogva akár egy honvédelmi múzeumot is létre lehetne hozni a dél-zalai városban. Mint mondta, biztosan lenne igény ilyenre, és a hazáért harcoló, ha arra volt szükség, az életüket is feláldozó katonahősök megérdemelnék, hogy áldozatvállalásuknak ily módon is emléket állítsanak – ez azonban már túlmutat rajta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!