Láncfűrésszel simogatja az állatokat, mégis imádni fogod Bálint Józsefet! (videó)

Már messziről hallani, ahogy a mester alkot, ha először látunk láncfűrésszel dolgozó faszobrászt, nem hiszünk a szemünknek. Azt gondolnánk, hogy fát vág valaki az erdőben, közelebb érve viszont döbbenten tapasztaljuk, hogy egy berregő géppel simogatja, alakítja a művész a farönköket.

A faszobrászat nem csak alkotás, hanem igazi turisztikai látványosság is, biztos távolságból szemlélve láthatjuk, ahogy megelevenedik egy bagoly, egy róka vagy mint Gyenesdiáson, egy turulmadár. Bár hangos, zajos a munka, de Bálint József arcát nézve valódi elmélyülés ez a típusú fafaragás is. Rögtönzött bemutatóján láthatjuk, hogy lesz egy egyszerű farönkből felismerhető forma, de előre nem árulja el, mi készül, hogy nagyobb legyen a meglepetés.

Néhány perc alatt olyan hihetetlen mozdulatokkal vágja bele a mintázatot az alapanyagba, hogy döbbenten és faforgáccsal, fűrészporral teli szájjal szemléljük. Igen, ha tátott szájjal bámészkodunk, abba belerepül a fűrészpor.

Lenyűgöző látni, ahogy kialakul a bagoly szeme, érezzük a fa illatát, látjuk, ahogy szinte életre kel.

Bálint József szívből dolgozik, ezt első pillanatra látni.

– Mikor jött rá, hogy érzéke van a fához?

– Általános iskolában kézimunkaórán virágkarót faragtunk, éreztem, hogy ez nekem jól megy, bár a tanárom néha rossz jegyet adott egy-egy munkámra, ő még nem látta bennem a művészi vénát. 13-14 évesen már ember alakú szobrot is faragtam. Állami gondozott voltam, azzal tudtak megbüntetni, ha elvették a bicskámat. A szabadidőmben lejártam a Tisza partra, és elbújtam, hogy faraghassak. Ilyenkor közvetlen közelről láttam a természetet, megfigyeltem minden apró részletet, ezért tudom ilyen aprólékosan ábrázolni az állatokat.

– Hogyan lett a fafaragásból láncfűrészes alkotás?

– Tizenöt éve kezdtem el láncfűrésszel dolgozni, akkor láttam a tévében egy műsort, amiben kanadai fafaragók használták ezt az eszközt. 50 éve faragok, korábban fejszével és vésőkkel dolgoztam, de nagyon kíváncsi voltam, hogy mire vagyok képes a fűrész segítségével. Kipróbáltam, és rájöttem, hogy ez megkönnyíti és gyorsabbá teszi a munkámat.

– Milyen nehéz egy láncfűrész? Ránézésre nem könnyű egész nap ezzel dolgozni, ráadásul apró kis mozdulatokat végezni vele.

– Ezek nagyon könnyű gépek, nagyjából 4 kg alattiak, de vannak 2,6 kg-s láncfűrészek is.

– Hol lehet megtanulni ezt a fafaragási módot?

– Én önállóan tanultam, a tévéműsorokból ellestem néhány mozdulatot, de aztán mindent ki kellett tapasztalni saját magamnak is. Az elején nagyon óvatosnak kell lenni, aki még nem használt láncfűrészt, annak először a gép kezelését kell megtanulni. Érezni kell a gép fordulatát, sebességét és a fát is ismerni kell. Először én is szinte félve, csak messziről tartottam a fűrészt a fához – nevet. – Ezt a munkát egész más a tévében látni, mint a valóságban kipróbálni. Most már vannak alkotótáborok, hozzám is sokan jönnek, és egymás mozdulataiból, munkáiból tudunk tanulni. Én azonnal meglátom, ha valaki kezében úgy áll a fűrész, hogy tehetsége is van hozzá. Művészi vénának lenni kell az emberben, ez nem kérdés és jó, ha tud rajzolni. Először csak naiv formák jönnek létre, szögletes lesz az alkotás, de ez finomodik, formálódik a gyakorlások során. Sok türelem, gyakorlás, művészi érzék, szív és saját tapasztalat kell, ez tesz jó láncfűrészes fafaragóvá valakit. Én már ki merek állni nemzetközi versenyen is, akár egy kanadai fafaragóval szemben is. A kanadai favágóktól ered ez a fafaragási mód, ők munka közben vagy pihenés alatt fejlesztették ki a láncfűrészes fafaragást.

A cikk folytatását a likebalaton.hu oldalon tudja elolvasni!