2020.02.18. 14:00
Harcz Endre a déligyümölcsök termesztésére okította az egerszegi kertbarátokat
A múlt héten iskolapadba ültek a megyeszékhelyi kertbarát kör tagjai, hogy kitanulják a mediterrán gyümölcsök termesztését – oktatónak felkérték Harcz Endrét, a különleges növények sikeres dél-zalai termesztőjét.
Harcz Endre (középen) a lelkes zalaegerszegi kertbarátok körében
Fotó: Fincza Zsuzsa
– Közösségünkben gyakran szóba került, hogy jó lenne megtermelni magunknak a kedvelt déligyümölcsöket is. Néhányunknak ugyan már van gránátalmafája, ami csak virágzik, de nem terem, a kivilugas meddő, a datolyaszilvafával nehezen boldogulnak. Sokak érdeklődését felkeltette az indián banán is, többen jelezték, szívesen befogadnák kertjükbe a kényesebb növényeket is, ha kapnának a gondozásukhoz egy kis muníciót. Ezen ne múljék! – döntöttünk, és déligyümölcsész-kiképzésünkre meghívtuk a datolyaszilva- és kiviültetvényéről már országszerte ismert Harcz Endrét – mondta az előzményekről Mrakovics Miklósné, a Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület elnöke.
Jól döntöttek. Harcz Endre örömmel vállalta, hogy kikupálja a jeles gyümölcsfajtákból a kertbarátokat.
– A kákira a „datolyaszilva” és „kákiszilva” magyar elnevezés nem éppen szerencsés, ennek hatására sokan beoltják szilvafába, pedig semmi köze a szilvához, hiszen ébenfaféle. Nagyon sok fajtája ismert, mi a Rojo brillante fajtát telepítettük, annak a termésbiztonsága a legjobb – magyarázta Harcz Endre, aki testvérével Becsehelyen közel ezer fán termeszti a kákit, mindegyik fát maguk oltották, saját szaporítású csemetéik is vannak, így tapasztalatoknak nincsenek híján.
A nemes fajta –20 Celsius-fokig bírja a hideget, kártevője nincs, permetezni nem szükséges, így a biokertek kedvelt gyümölcse lehet – metszeni az első 6–8 évben nem kell. Téves a közhiedelem, hogy a datolyaszilva gyümölcsét meg kell csípnie a dérnek, még a fagyok előtt, éretlenül le kell szedni, akárcsak a kivit. Így a magas csersavtartalom miatt ugyan ehetetlen, viszont sokáig eláll, hűvös helyen akár tél derekáig eltartható, közben folyamatosan megérik közülük egy-egy. Az érést almával turbózhatjuk: egy nejlonzacskóba kétszer, háromszor annyi almával légmentesen összezárjuk a kákit (vagy más éretlen gyümölcsöt, például a kivit), s az almából természetes úton felszabaduló etilén gáz gyorsítja az érést, hatására lebomlik a csersav.
– Amennyire aggályos a datolyaszilva titulus, annyira találó az Asimina triloba magyar neve: „indián banán”, lévén, hogy Észak-Amerikában az indiánok kedvenc gyümölcse volt, íze a banán, a mangó és az avokádó keveréke. Lassan növő, árnyékkedvelő fája kicsi udvaron, zsúfolt kertben is jól érzi magát, ha tűző napra kell ültetnünk, az első években árnyékolást igényel, a hideget –30 Celsius-fokig bírja, a tavaszi fagyokat is túléli. A gyümölcs formája ovális vagy gömb alakú, húsa sárgás, krémes, finom és kellemes illatú – mutatta be a nálunk is egyre népszerűbb gyümölcsöt Harcz Endre.
Az indián banán szeptemberben érik be, ha nem vagyunk résen, magától lepottyan a fáról, de még előtte, ha már elkezd puhulni és illatozni, leszedhetjük. Ez is permetezés nélkül termesztett ideális biogyümölcs lehet, kevés metszésre van szüksége, de a sérült, elszáradt, rossz irányba növő ágakat ne hagyjuk a fán, a mérsékelt metszéssel pedig évről évre új hajtások növesztésére serkentjük. A nemes, oltott fajta már a 3. évben termést hozhat, magról szaporítva viszont a gyümölcs kicsi, a mennyisége bizonytalan. A jól begyökeresedett konténeres csemetéket tavasztól őszig bármikor ültethetjük, így elegendő egyetlen fa is, de egy trükkel még nagyobb és biztosabb termésre tudjuk serkenteni. Mivel virágja nem tartozik a rovarok kedvencei közé, kézi beporzással segíteni tudjuk a gyümölcskötést – virágzáskor a már érett portokú virágokból kis ecsettel sárgásszürkés virágport vihetünk át a bibékre.
A termő gránátalmafa Zalához szelídítése Harczéknak is feladta a leckét. Hosszas kutatás után sikerült országhatáron belül találni egy olyan 9 éves fát, amelyik bőven terem és minden éven biztonságosan beérik – ebből szereztek oltóanyagot, s dugványozással is szaporítottak belőle. Az ivartalan szaporítással a csemeték minden bizonnyal az „anyanövény” tulajdonságaival bírnak. Miként a fagyérzékeny növényeket általában, a gránátalmát is érdemes a házfal közelébe vagy a kert védett zugolyába ültetni, csemete korában télen ajánlott betakarni. Metszeni a koronaalakítás után nem szükséges, de az elszáradt ágakat azért ne hagyjuk rajta.
A kivinél a legfontosabb – hangsúlyozta Harcz Endre –, hogy mindig termő és porzó párost ültessünk. Ugyanilyen fontos, hogy támrendszert igényel, ami készülhet fából, fémből, de jó teherbírású legyen, mert a kivi képes nagyra nőni, és egy tövön akár 100–150 kiló gyümölcs is teremhet. Az ültetőgödörben jól porhanyítsuk meg a talajt és a leendő kivilugasunknak útravalóul jócskán csomagoljunk szerves trágyát. Rendkívül vízigényes növény, a talaja legyen állandóan nedves, de a klóros csapvizet nem szereti, kizárólag esővizet használjunk. Az első évben nem igényel metszést, a legerősebben hajtó vesszőt neveljük ki
törzzsé, a tőről növő további sarjakat ki kell törni. A leendő törzs egy év alatt felnő a támrendszerig, utána a nagy hosszú vesszőket teljes hosszban meg kell hagyni, mert azokra rakódnak majd a gyümölcsök – ha visszavágjuk őket, azzal a termést távolítjuk el. Később csak a letermett vesszőket kell levágni, az újakat hagyjuk békén. Óriási előnye, hogy nem kell permetezni, mert ideális biogyümölcs.