Ptuj a karnevál- és fesztiválváros

Nagykanizsától 100 kilométerre nyugatra van a szlovéniai testvérvárosa, a hozzávetőlegesen 25 ezer lakosú, Dráva-parti Ptuj. Idén 60. alkalommal rendezik meg február 15. és 25. között az Európa-szerte híres, néphagyományokat felelevenítő Ptuji Karnevált, amelyre sok látogató utazik Magyarországról is.

A város nem csak a „kurentokról”, a mohácsi busókhoz hasonló maszkos, kolompos alakokról híres. Tükröződik benne az egész közép-európai történelem. A kelta szövetséghez tartozó települést 15-ben foglalták el a rómaiak. Itt választották császárrá Vespasianust, városi rangját Traianus császártól kapta. A Római Birodalom bukása után avarok, frankok uralták, majd Stiria (Stájer Őrgrófság) része lett. IV. Béla a Magyar Királysághoz csatolta, de a magyar uralom nem tartott sokáig. Később Mátyás király ismét elhódította az akkor már Habsburg fennhatóság alatt álló Stájerországot. Haláláig Ptuj, korabeli nevén Potoly magyar birtok volt.

Az I. világháború vé­géig mint Alsó-Stájerország, Ausztria egyik tartománya, 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1945-től Jugoszlávia része. Az erre „csak” tíznapos délszláv háború után, 1991-től az önálló Szlovénia műemlékekben gazdag, legrégebbi városa.

Hangulatos belvárosában fellelhetők a római kor, a középkor és a barokk építészeti emlékei. A város feletti várban várostörténeti kiállítások vannak.