Higgadt tárgyilagosság – Alsó-lendvai Hiradó története

A történelmi magyar település közigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális központja volt a vidéknek, amelyet elsősorban a XIX. század második felében végbement polgárosodásnak köszönhet. Lendva fejlődésének fontos mérföldköve volt, amikor 130 éve, 1889. január 12-én megjelent a város első nyomtatott lapja, az Alsó-lendvai Hiradó mutatványszáma, majd annak kedvező fogadtatása után vasárnaponként új hírekkel látták el az olvasóközönséget. Az évforduló kapcsán az újság keletkezésének körülményeiről, történetéről, illetve tartalmáról a hét elején rendeztek tudományos konferenciát a határon túli városban, ahol egy kiállítás is hozzásegíti az érdeklődőt, hogy megismerhesse a kisebb kihagyásokkal harminc éven át létező hetilapot.

A tanácskozáson – amelyet a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ szervezett – nyolc előadó tartott előadást. Az Alsó-lendvai Hiradó kiadásának körülményeit dr. Halász Albert, a szervező intézmény igazgatója foglalta össze, dr. Göncz László történész az újság megszületésének időszakára jellemző gazdasági-társadalmi folyamatokról szólt, Szűcs Dejan történész a legfontosabb alsólendvai nyomdász, Balkányi Ernő tevékenységét ismertette. A további előadók – dr. Lendvai Kepe Zoltán etnográfus-muzeológus, Tadeja Andrajek muzeológus, dr. Kovács Attila történész, dr. Bence Lajos irodalomtörténész és dr. Papp József könyvtáros – a lap történetének vagy tartalmának egy-egy részterületét elemezték.

Az Alsó-lendvai Hiradó megjelenése annak a Kardos Gábornak a nevéhez köthető, akinek az 1880-as években nyomdája volt Lendván. Az újság impresszu­ma szerint ő volt a kiadó és laptulajdonos, míg az újság szerkesztői feladatait Pataky Kálmán és Vachott Károly látta el. Utóbbiak határozott elképzelésekkel kezdték meg munkájukat, erről már a mutatványszámban értesítették olvasóközönségüket.

– A hetilap szerkesztőinek fontos bejelentése volt, hogy elveik higgadt tárgyilagosságon alapulnak, azaz nem akartak csak magasztalni, hanem objektív és kritikus hangnemet ígértek a közigazgatás terén tapasztalt kérdésekkel és más nehézségekkel, hibákkal kapcsolatban – mondta dr. Halász Albert. – Az alaptalan rágalmazást és az olcsó személyeskedést mellőzni kívánták. Az első időszakban e téren is eléggé sikeresek voltak, ami a helytörténeti kutatás pontjából megkönnyíti a helyzetet, mert egy akkori esemény rekonstruálásánál az átlagosnál jobban lehet hinni az Alsó-lendvai Hiradónak. Később, az 1910-es években és a világháború idején már alapvetően más volt a helyzet, akkor a háború létjogosultságát kellett minden lapszámban magyarázni.

Dr. Halász Albert kiemelte: az újság vegyes híreket, érdekességeket közölt, Tárcza rovatában pedig szépirodalmi írások kaptak helyet. Szerepeltek benne hirdetések is, vagyis gazdasági vállalkozásként is tekinthetünk rá. Mai szemmel nézve elsősorban a helytörténetkutatás miatt van fontos szerepe, hiszen olyan témákat tárt fel a XIX. század utolsó időszakából és a XX. század elejéről, melyek más forrásból nem, vagy csak részben kutathatóak. Az újság kiadásában később a kiadó-laptulajdonos és a szerkesztők mellett a városban nyomdát alapító Balkányi Ernő játszott még fontos szerepet, Szűcs Dejan előadásában úgy fogalmazott, ő biztosította a hátteret a lap folyamatos megjelenéséhez.