Nem fagyasztó, hanem légkondi – A klímaberendezés használata

berzenkedők sem a kellemesen hűs szoba ellen emelnek kifogást, hanem a klímaberendezés helytelen, néha szélsőséges használata nyomán szereztek rossz tapasztalatokat. Számos ismeretterjesztő közleményben szerepel, hogy a klímával megcélzott hőfok maximum 6–8 fokkal legyen hidegebb a külső hőmérsékletnél, ám sok helyen ezt messze túllépik.

Közforgalmú helyeken is előfordul, hogy valóságos „jégverem” fogadja a belépő vásárlót vagy látogatót, ami annál is érthetetlenebb, mivel nemcsak a fűtés, a hűtés is jelentős költségekkel jár. A túl alacsony hőmérsékletnél is kellemetlenebb, ha a klímaberendezésből kiáramló hideg levegő közvetlenül a testünket éri. Ez előbb-utóbb ízületi bántalmakat, gyulladást és megfázást okozhat, emellett kiszáríthatja a szem, a torok és az orr nyálkahártyáját. Különösen a gyerekek, kismamák, idősek és légzőszervi megbetegedésben, allergiában szenvedők esetében tanácsos ennek elkerülése. A klimatizált helyiség levegője amúgy is száraz, ami légzőszervi panaszokhoz, s a bőr kiszáradásához vezethet, javasolt a páratartalmat 50 százalék körül tartani. Az elhanyagolt klímaberendezések is komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) telepedhetnek meg a rendszerben, a szűrőkön, valamint a légcsatornában felhalmozódott porban. Ezek a kórokozók a használat során kijutnak a helyiség légterébe és allergiás, valamint asztmás megbetegedéseket okozhatnak. A szakemberek azt ajánlják, hogy minimum évente egy, de nagyobb terhelésnek kitett helyeken évente két alkalommal is végeztessünk fertőtlenítést. Ha mindezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, a klíma használatával kellemes közérzet lehet a jutalmunk. Hűtött környezetben ugyanis hatékonyabb a munka és a tanulás, könnyebben koncentrál a sofőr, továbbá pihentetőbb az alvás.