Újabb szemeszter

2018.09.17. 16:10

Rajnai Miklós folytatja a közel harminc évvel ezelőtt útjára indított szabadegyetemet

Pénteken kezdetét veszi a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem újabb szemesztere.

Horváth-Balogh Attila

Rajnai Miklóst otthonában régi szőttesek, képző- és népművészeti alkotások, enciklopédikus kiadványok s tablók veszik körül, mint ha csak beköltözött volna hozzá a magyar hagyomány. Az ősi tudást igyekszik továbbadni - például a szabadegyetem révén Fotó: Horváth-Balogh Attila

A hét utolsó munkanapján 18 órakor a szabadegyetem baráti közössége előbb koszorút és virágokat helyez el a Nagy-Magyarország Emlékműnél, majd a Halis István Városi Könyvtárban meghallgatja, illetve megtekinti Pap Gábor művészettörténész vetített képes előadását. Az előadó arról beszél, hogyan fogalmazták képjelekbe eleink a világ születéséről és rendeltetéséről szóló tudnivalókat. A szabadegyetem főszervezője, Rajnai Miklós Bánffy-díjas bölcsész arra a legbüszkébb, hogy az ismeretterjesztő előadássorozat immár több évtizede létezni tud egy olyan világban, amelyben a kultúrafinanszírozás soha nem volt független a politikától. Hosszú éveken át saját vagyonából finanszírozta az előadók utaztatását, vendégül látását, szállását, előadói díjukat, ám ezt ma már, nyugdíjasként sajnos, nem teheti meg. Az évek során kialakult azonban a szabadegyetem égisze alatt egy olyan vállalkozói csapat, amely fontosnak tartja, hogy magyarságunkkal, a nemzet történelmével kapcsolatos ismeretek napvilágot lássanak, ezért felvállalta a költségek jelentős részét.

Rajnai Miklóst otthonában régi szőttesek, képző- és népművészeti alkotások, enciklopédikus kiadványok s tablók veszik körül, mint ha csak beköltözött volna hozzá a magyar hagyomány. Az ősi tudást igyekszik továbbadni – például a szabadegyetem révén Fotó: Horváth-Balogh Attila

- Huszonkilenc éve, 1989. december 22-én indult a szabadegyetem – tudtuk meg Rajnai Miklóstól, aki 6 évig a Magyarok Háza művészeti igazgatója is volt. – Akkor települtem át az Alföldről Nagykanizsára, a kőolaj- és földgáz feltárással foglalkozó Rotary Zrt. személyzeti osztályának vezetője lettem. Alapvetően az ipari képzéssel foglalkoztam, a néhány éve elhunyt Magyar József volt a főnököm, akinek a személyében kiváló embert és szakember ismerhettem meg. Soha nem felejtem el az első műszaki értekezleten elhangzott mondatát, amivel egy életre megnyert magának: az emberi biztonságot a pénz soha nem írhatja felül. A másik ilyen személy, akire támaszkodhattam szakmailag és emberileg egyaránt, a legendás Buda Ernő bácsi volt. Voltaképpen az ő ösztönzésükre, tanácsaik alapján kezdtem el szervezni a szabadegyetemet, ami Ernő bácsi ötlete volt. A gondolat sokaknak tetszett, köztük Rózsás János írónak, volt Gulag-rabnak és Bátki József doni harcosnak, 56-os forradalmárnak is. Eldöntöttük hát, hogy megszervezzük a szabadegyetemet. A szintén támogatónknak számító, s az abban az időben még a fiatalabb generációhoz tartozó Németh Ferenc zenepedagógus, a Patkó Banda akkori prímása felvetésére a szabadegyetem az induláskor a Patkó Népművészeti Műhely nevet kapta. Az első alkalommal a Portugáliai emlékeim című, vetített képes előadás hangzott el... Bekapcsolódott a munkába a Patkó Bandán kívül a Dél-Zala Táncegyüttes is és fergeteges táncházakat rendeztünk. Megjegyzem, Pap Gábor művészettörténész, több egyetem vendégelőadója ezt megelőzően is, már 1985-ben tartott előadást Kanizsán a Szent Koronáról. Azt is én szerveztem, akkor még az Alföldről, mert Trombitás István, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója a kiskunhalasi Csontváry Stúdiónak nyújtott anyagi támogatásért cserébe elvárta, hogy hozzam el a kultúrát, kiállításokat, előadásokat a dunántúli olajos művelődési házakba, így a volt nagykanizsai Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házba is. Ezek az alkalmak később összeolvadtak, intézményesültek, és ebből nőtt ki a művelődéstörténeti szabadegyetem, ami azóta is működik, talpon van. Hogy mi hajt minket előre? Azt gondoljuk, minden nemzedéknek kötelessége átadni a magyar hagyományt és kultúrát az utána jövőnek, s ebből nem engedünk. Amíg élek, én ezt szervezni fogom, tartozom ennyivel annak a sok-sok becsületes embernek, akiket az elmúlt 30 évben a rendezvény révén megismerhettem. Szabó Magda általam személyesen ismert és nagyra tartott írónőnk idézetét kölcsönvéve azt vallom: „Az ember annyi, amennyit másokért tesz, mindenkiért...”

Rajnai Miklós azt is elárulta: a szabadegyetem visszatérő előadói (Papp Gábor, Szántai Lajos, Hintalan László) mellett meghívta például Marton Veronika sumerológust, dr. Burucs Zoltán egyetemi tanár, népzenészt, dr. Aradi Éva bölcsész-tanárt, dr. Obrusánszky Borbála kutató-történészt, dr. Kocsis István író, kutató-történészt és W. Barna Erika pszichológus-grafológust. Az évad során szó esik például a szkíta-hun-magyar rokonságról, Csontváry Kosztka Tivadar íráselemzéséről, továbbá a magyar és az európai történetírás válságáról. A szabadegyetem jövő június 4-én 16.30-kor a Trianon-megemlékezéssel és Miklósvölgyi János festőművész vetített képes előadásával zárul.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!