Sziszifuszi szépségek – Faragott tojások a nagykanizsai Nagy Lászlótól

Nagy László 2010-11 körül találkozott először ezzel a tojásdíszítési módszerrel – még hozzá a világhálón.

– A Youtube-on láttam a témával foglalkozó videókat és rögtön megtetszett a dolog – idézte fel a kezdeteket. – Szerencsére, nem csak a már díszített tojásokról van fent film, hanem magáról a készítés folyamatáról is, így a videómegosztó csatorna segítségével én is könnyedén elsajátíthattam a módszert.

Aprólékos munka

Lászlótól egyébként nem áll távol az aprólékos, kézzel végzett munka, hiszen eredendően dízelmotor-szerelő; korábban karbantartóként dolgozott a kórházban, most pedig ugyanott üzemeltetési diszpécser.

– Hozzáteszem, kézműveskedni már gyermekkoromban is szerettem, talán ez is szerepet játszik abban, hogy pont a tojásfaragás lett a hobbim – folytatta Nagy László. – Az alapanyag általában kifújt libatojás, mert az a mérete folytán könnyen kezelhető, viszonylag egyszerű vele dolgozni, s a héja is van annyira szilárd, hogy relatíve jól tűri a beavatkozást. Néha – amikor hozzájutok – dolgozom strucc- és emutojással is. Utóbbi héja sötétzöld színű, így eleve ad egy szép hátteret.

Az eszközökről

A nagykanizsai férfi általában egy nagy teljesítményű multigéppel dolgozik, amihez lehet különböző gyémántfejeket vásárolni.

– De használok fogászati fúrót is, mert az nagyobb fordulatszámot elbír és sokkal hosszabb ideig tartja az élét – árulta el az alkotó. – Egy-egy, komolyabb motívumokkal díszített tojáson átlagosan 6-7 órán át dolgozom. A kézügyességen kívül a türelem az a tulajdonság, amivel jó, ha rendelkezik a tojásfaragó. Ugyanis megesik, hogy már majdnem elkészülök a munkával és akkor egy ponton beszakad a tojás – nyilván, azt már dobhatom a szemétbe… A legrosszabb, hogy ránézésre nem feltétlenül lehet megmondani, hol olyan gyenge a tojáshéj szerkezete, hogy nem bírja a terhelést.

Másrészt a libatojás felülete összességében sokkal keményebb, mint a tyúktojásé, ezért nagyobb erőkifejtéssel kell eredményt elérni, így bizony, könnyebben át is szakad. De az is megesik, hogy a munkadarab egyszerűen kicsúszik az ember kezéből. Ugyanis a héj belső részén található fehér hártyát hipóval maratjuk ki, amitől a tojás sikamlóssá válik. Szóval, bőven van bizonytalansági tényező, ám én úgy gondolom, a sok-sok fáradozás végeredménye, a látvány és a sikerélmény mindent megér.

Nagy László a motívumok közül a virágokat kedveli elsősorban, illetve szívesen díszíti a tojásokat a hímzések esetében használt magyaros motívumokkal is.

Több mint 100 tojást faragott már

– Eddig 100-120 tojást faragtam meg – jelezte a férfi. – Nem mindennap foglalkozom a faragással, mert ugye, van az embernek munkahelye és családja is – majd ha nyugdíjas leszek, több időt tudok fordítani a szenvedélyemre. Addig még van pár évem, arra pont elég, hogy megszerezzem a népművészet mestere címet. Most megpróbálok olyan alkotásokat készíteni, amelyek megfelelnek a zsűri elvárásainak, elindítom a folyamatot, aztán meglátjuk.

Nagy László szenvedélyének eredményeit április 5-ig lehet megtekinteni a Hevesi Sándor Művelődési Központban, ahol az Én hobbim sorozat keretében kiállítás nyílt a szebbnél szebb faragott tojásokból.