Jókedvet hoznak

2018.03.30. 14:00

A magyar népzenekincset új, modern köntösbe bújtatja a Góbé zenekar

A Góbé Zenekar a táncházmozgalom aranykorát idézi meg fergeteges hangulatú koncertjeivel. Nincs ember, aki nyugton tudna maradni, miközben hallgatja őket.

Horváth-Balogh Attila

A zenekar nemrégiben Kiskanizsán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban lépett fel. Balról jobbra: Rigó Márton, Egervári Mátyás, Csasznyi Imre, Tímár Márton, Vizeli Máté és Czupi Áron. Április 6-án ismét a dél-zalai városba látogatnak

A csapatot, amely a hagyományos magyar népzene- és népdalkincset új köntösbe öltözteti, két nagykanizsai tag is erősíti.

– A zenekarunk 2007 őszén alakult meg Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjaiból – bocsátotta előre egyikük, Vizeli Máté, akinek neve édesapja, Vizeli József révén ismerősen cseng népzenei körökben. – Kiss B. Ádám, Egervári Mátyás, Szimán Kristóf és jómagam alapítottuk a csapatot. Úgy jött az ötlet, hogy én zeneszerzés szakot is végeztem a Bartók-konzervatóriumban, ahol alkottam egy darabot, egy népzenei feldolgozást. Ezt adtuk elő négyen az egyik zeneszerzés tanszaki koncerten – az ottani siker indukálta azt a gondolatot, hogy alapítsunk zenekart, s ássuk magunkat mélyebbre az autentikus magyar népzenében.

Ez így is történt, de az évek múlásával változott a csapat összetétele. Kristóf egy évig zenélt velünk, majd kikerült a Bécsi Zeneakadémiára, ezért a szintén nagykanizsai Takács Dániel lett a bőgősünk 3 évig. 2011-ig kizárólag autentikus magyar népzenét játszottunk. Akkor azonban elindultunk a Talentométer nevű tehetségkutató versenyen, ahol azt tapasztaltuk, ha nem nyúlunk bele a zenébe kreatív módon, más zenei stílusokat is belekeverve, akkor nem igazán nyerhetünk a versenyen, ahol népzene/világzene kategóriában neveztünk. Ugyanis aki élt és mozgott, mindenki ebben a kategóriában próbálkozott, így aztán valami plusz, valamiféle többlet nélkül könnyen bele lehetett szürkülni a mezőnybe. Már a zenekar alapításakor elhatároztuk, hogy feldolgozásokkal is foglalkozunk, csak előbb azt akartuk tökéletesen megtanulni, amit végül a mi arcunkra formálunk – verseny azonban az utóbbi folyamatot befékezte, az előbbit pedig felgyorsította – mondta el Máté.

A zenekar nemrégiben Kiskanizsán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban lépett fel. Balról jobbra: Rigó Márton, Egervári Mátyás, Csasznyi Imre, Tímár Márton, Vizeli Máté és Czupi Áron. Április 6-án ismét a dél-zalai városba látogatnak Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

A zenekar tavaly ünnepelte tizedik születésnapját

Közben még egy kanizsai srác, Czupi Áron csatlakozott az együtteshez, így alakult ki a jelenlegi, 6 fős társaság: Csasznyi Imre (basszprímtambura, ének, vokál, brácsa), Rigó Márton (hegedű, gitár, brácsa, vokál), Vizeli Máté (brácsák, hegedű, gitár, koboz, vokál), Egervári Mátyás (cimbalom, brácsatambura, fúvós hangszerek), Tímár Márton (nagybőgő) és Czupi Áron (dob, ütőhangszerek, ének).

– Tavaly ünnepeltük a 10 éves születésnapunkat egy nagykoncerttel a Zeneakadémián, ami fergeteges sikerű volt – folytatta Vizeli Máté. – Részben az itt tapasztaltak okán is úgy érezzük, mára sikerült megtalálnunk a magunk arcát és teremtettünk egy olyan populáris zenei műfajt, amely ebben a formában ezidáig nem létezett. Népi hangszereken magyar népdalokat játszunk, kicsit vegyítve a környező országok népzenéjével, de megtartva őket a saját tempójukban, stílusukban. Picit más zenei köntösbe öltöztetve voltaképpen egy olyan „népi popzenét” csináltunk, ami amellett, hogy modern, úgy érezzük, hogy nagyon magyar is egyben. S amire pedig nem nagyon számítottunk: ezzel a hangzásvilággal sikerült behoznunk a fiatalokat, nem túlzás, ha azt mondom, hogy sok budapesti egyetemista rajtunk keresztül ismerte meg a magyar népzenét. Utána pedig vették a fáradtságot és elmentek táncházba is, hogy meghallgassák az autentikus muzsikát, mert kíváncsiak voltak rá, hogy mégis, honnét jön a mi zenénk? Úgy érezzük tehát, hogy ezzel népszerűsíthetjük a klasszikus magyar népzenét is, melynek a gyöngyszemeit egyébként ugyanúgy játsszuk tovább, mint eddig. A kétféle stílus a mi világunkban párhuzamosan él egymás mellett.

Rigó Márton és Csasznyi Imre. Ahogy átélik a dalokat, az magával ragadja a közönséget is Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Két hanglemezük is megjelent

A Góbé Zenekarnak születése óta már két hanglemeze is megjelent: az első Góbé címmel 2011-ben (annak köszönhetően, hogy megnyerték a Talentométer kategória- és közönségdíját), négy évre rá pedig kiadták az Ez van! című albumukat. Harmadik nagylemezüket éppen a közeli jövőben, május 6-án mutatják be a Fonóban.

– Emellett indítunk egy népzenei lemezsorozatot Forrás címmel – tette hozzá Vizeli Máté. – Ennek szintén most jelenik meg az első darabja. A koncepció az, hogy autentikus változatban eljátsszuk azokat a dalokat, amelyek a három lemezünkön szerepelnek.

S hogy honnét a Góbé név? Máté elárulta, a góbé kifejezés a kópé székely alakváltozata – ez az a szó, mely pontosan jellemzi azt, ahogy hozzányúlnak a népdalokhoz. Kicsit furfangosan, vidáman, jókedvűen. Góbésan.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!