2018.02.25. 11:30
A Z generáció életéből hiányzik a kommunikáció, beszívta őket a világháló
Jól tudjuk, a tinédzserek élete nem könnyű, ám azt csak kevesen, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak. Sokan közülük figyelemhiányosak, depressziósak. Vajon mik lehetnek az okok, s mit lehet tenni ez ellen?
Aki engedi, azt beszívja a virtuális valóság. Bellai István (balról), Salamon Balázs, Horváth Karina, Koller Zoltán és Orsós Elizabet szerencsések, hiszen intelligenciával és humorral mindent megoldanak Fotó: Szakony Attila
Egy internetes portál szerint az elmúlt 15 év statisztikáiból világosan látszik, hogy minden ötödik gyermek mentális rendellenességben szenved. A serdülőkori depressziós betegségek száma jelentősen nőtt, a 10-14 éves fiatalok körében az öngyilkossági arány a duplájára emelkedett. Erről a generációs problémáról viszont csak nagyon kevesen mernek őszintén beszélni. Pedig ahelyett, hogy a felnőttek a homokba dugnák a fejüket, némi nyitottsággal tudnának segíteni.
Vannak akik tudják kezelni a problémáikat
A Zsigmondy szakképző iskola 11. osztályos bányászati és egészségügyi ágazatán tanuló fiatalok is átéltek már jó néhány eléggé kellemetlen szituációt, de mostanra megtanulták kezelni a problémáikat.
- A suliban sokan pusztán divatból vagy a feltűnés miatt vagdossák, karcolgatják a karjukat – mondta Salamon Balázs, Bellai István, Koller Zoltán, Horváth Karina és Orsós Elizabet. – Persze elképzelhető, hogy ennek van valami mélyebbről jövő háttere, de mi csak ezt látjuk.
Szerintük a náluk pusztán néhány évvel fiatalabbak még nagyon éretlenek, s valósággal beszippantotta őket az internet. Az alsóbb évfolyamokon tanulók közül egyre többen a népszerű közösségi oldalakon élnek, a virtuális világ határozza meg a napjaikat. Van, hogy fel sem néznek a telefonból, már egymás társaságát sem keresik, ugyanis sokkal „őszintébbek” a chat ablakban, mint a való életben.
- Az osztályok kevés kivétellel szétestek, a klikkesedés apró darabokra szaggatta a közösségeket – tették hozzá. – Mi szerencsések vagyunk, hiszen gyakran összegyűlünk, beszélgetünk, bulizunk együtt, és persze a személyes problémáink is óhatatlanul a felszínre kerülnek.
Orsós Elizabet roma származása miatt nem szenvedett hátrányt, sőt kifejezetten úgy érzi, hogy jelenlegi iskolájában sokkal elfogadóbbak az emberek, mint másutt. Ebben az intézményben talán a másságot is jobban kezelik. Intelligenciával minden orvosolható.
- Néha előny is – mosolygott a lány. – Ha cigányként úgy teljesítek vagy jobban, mint a többségi társadalom tagjai, az sokkal többet ér a tanárok szemében. Ráadásul a továbbtanuláskor még pluszpontot is adnak ezért.
Nehéz ennek a generációnak
A Zsigmondy szakképző iskola igazgatója, Laukó Emőke szerint a mai fiatalok nincsenek könnyű helyzetben. Már a beiskolázás első pillanatától stressznek vannak kitéve, melytől óhatatlanul sérülnek.
- Az első szorongás abból adódik, hogy elhagyják az általános iskolát, majd bekerülnek egy teljesen idegen környezetbe – fogalmazott. – A többiek vajon miként néznek rá, mit gondolnak az öltözködéséről, esetleg a viselkedéséről. Több száz gyerek közé kell beállni, ezzel nagyon sok diáknak okozunk olyan konfliktust, amitől állandó megfelelési kényszert érezhet. Ekkor a közösségnek vagy az osztályfőnöknek kellene felkarolnia, ha egyáltalán felszínre törnek az érzéseik.
A másik probléma az igazgató szerint az, hogy nem beszélgetnek egymással. Hiányzik a kommunikáció és a gyerekeket beszívja az internet.
- Van példa kitörésre, általában rossz irányba mozdul a tanuló, hiszen beszólogat az órán, de elképzelhető, hogy éppen befelé fordul, nem hajlandó a munkára – folytatta a pedagógus. – Ezt követik a hiányzások, amelyek néhány órától akár napokig tartó távollétek is lehetnek. Idilli állapot lenne, ha minden gond felszínre kerülne, s akkor orvosolni lehetne. Azonban már az is haladás, ha itt helyben, az iskola saját ifjúságsegítője előtt megnyílhat. Olyan titkokat áruhat el, amik, ha egy kicsit is, de könnyebbé tehetik a lelkét.
Laukó Emőke hangsúlyozta: a pedagógusaik igyekeznek minden apró rezdülésre figyelni, például egy program keretében a konfliktuskezelést sajátíthatják el, eközben szinte láthatatlanul a személyes gondjuk is felszínre kerülhet.
- A kamaszkor a nehézségek időszaka, ez normális, de a mai Y és Z generáció jóval több impulzust kap, mint korábban, ebből adódóan a megfelelési kényszer óriási – vélekedett az intézményvezető. – Ebben a felgyorsult világban segítő kezet kell nyújtani a fiataloknak. Szerencsére nincs még akkora baj, a széles látókörű, nyitott tinédzserek szeretik a közösségi élményeket, feltöltődnek és talán lendületet is kapnak a jövőre nézve.
Nem a technikát kell hibáztatni
A kanizsai Hella Ferenc református lelkész szerint a felnőtteknek el kell fogadniuk, hogy az internet, az okostelefon, a közösségi média beköltözött a mindennapokba.
- Nagy hiba lenne minden baj forrásaként ujjal mutogatni az előbb említett dolgokra – így a református lelkész. – Nagyon jól lehet hasznosítani a Facebookot is, amit a szolgálatunkba kell állítani, s törekedni arra, hogy ez ne fordítva legyen. Lehetőleg tudatosan keressünk olyan alkalmat, amikor beszélgethetünk a gyermekünkkel, egy társasjáték közben, akkor könnyebben megnyílhatnak. Az őszinte szeretet utat mutat a szívükhöz.
Dóber Valéria pszichológus is ebben reménykedik. Ennek nem használ, hogy 2015-ben egy boldogságfelmérés szerint a világ országai közül a 104. helyen állt az ország, vagyis a boldogtalan nemzetek között kaptunk helyet.
- Széthullottak a családok, megváltoztak a szerepek, a férfiak nem találják a helyüket – mondta. – Iránymutató lehet, hogy sok figyelemzavaros, sajátos nevelési igényű diák van, az igazi gyerekközpontú pedagógus szenved a rá nehezedő nyomástól.
A szakember úgy gondolja, a mentálisan sérült gyerekeknek menedéket jelenthetne, ha az iskolákban lenne olyan szakember, aki a közösség része. Ismeri a diákokat, a tanárokat, s közösségi kapocs.
- A szülőknek pedig minőségi időt kellene tölteniük a gyerekükkel, tanítsák meg, amire tudják, például az élet praktikus dolgaira – zárta gondolatait Dóber Valéria.
A szülőnek nyitottnak kell maradnia