2018.02.24. 21:00
Nemesapáti tájat uraló temploma és gyönyörű vidéke
Az Öreghegy, ahonnét a Szévíz-, illetve a Zala völgye jócskán belátható, a környék egyik legmagasabb pontja.
A hatvanas évek végén azon is gondolkoztak a tervezők, hogy a tévétornyot nemesapáti hegyén kellene felépíteni, mert innét a legjobbak a műsorsugárzási adottságok, a torony végül Bazitára került. Mire az ember a tutori falurészből egy hatalmas fenyőfát megcélozva a havas szőlősorok között felér az Öreghegyre, megizzad. De megéri a fáradtságot, hiszen a gerincen pazar kilátás fogadja. Kemendollár felől még ködös a látóhatár, s ez előtt magasodik fel a nemesapáti templom, szinte lebeg a tájban. Csodálatos képek, kár, hogy csak én látom őket, rajtam kívül talán senki sincs a hegytetőn… Azaz mégis, örömömre az egyik épület ajtaja tárva, nyitva, a gazdával szót váltunk:
-A hegyen lakom – mondja Szakonyi Tamás. – Ilyenkor nagy a csend, s ez igen nyugtató. Sajnos, már nyáron sem a régi a hegy, sokan elhagyták a kerteket, régen, egészen a faluig mindenhol szőlő volt erre. Mostanra nagy területet visszafoglalt már az erdő, olyan is akad, aki szőlő helyett akácot ültetett. Nincs munkahelyem, így nem kell innét bejárnom sehova sem. Fát vágok, meg alkalmi munkából élek, munka, megbízás az annyi van, hogy megérem teljesíteni. Hogy turisták járnak-e erre? Tavasztól őszig igen. Még lovasok is jönnek, azt hiszem Gyürüsről – mondja.
Végigjárom a hegytetőt, a pincék mellett két, szépen felújított keresztet is lencsevégre kapok. Egy öreg, de szépen újra festett kőkeresztet, s egy viszonylag új, fából készült feszületet. Ez utóbbi – mint azt a faluban Gáspár Zoltánné polgármestertől megtudom – a villám sújtotta kereszt.
- Magyar János az esküvőjekor állította ezt a keresztet 1924-ben, s kétszer is belecsapott a villám. Nemesapátiban tizenkét kő és két fából készült kereszt található. Az elmúlt időszakban hetet sikerült felújítanunk. A villámsújtotta kereszt nagy becsben áll a faluban, ehhez kötődik az egyik sikeres rendezvényünk a búzaszentelés, amit a Szent Márk napjához közel első hétvégén tartunk áprilisban. Ilyenkor a templom, a falu, s az ország zászlajával vonul ki a falu apraja nagyja a kereszthez, ahol Szeghy Csaba Tamás plébános megszenteli a búzát, amiből kis koszorúkat, csokrokat is készítünk.
A villámsújtotta kereszt a tsz időkben nagyon tönkrement, s 2007-ben Józsa Árpádék szervezték a megújítását. Göcseji csengős kereszt készült a régi helyére, s mire felállították, előkerült az a fa Szűz Mária szobor is, ami az eredetin állt, s amit elveszettnek hittünk. Minden kereszthez szép történetek kapcsolódnak. A kiscseri keresztet például Farkas Ferenc állította, miután a súlyos szembetegségéből felépült. Farkas Ferenc szemét a híres, körmendi dr. Batthyányi Strattmann László ingyen operálta, a beteg fogadalmat tett, ha visszanyeri látását, keresztet állíttat.
Később Batthyányi Strattmann Lászlót boldoggá avatták – meséli a polgármesterasszony, majd mindezt megtoldja annyival, hogy a búzaszentelésen túl több hitbéli megemlékezésük, rendezvényük is van. Az adventi időszakban hagyományosan eljátsszák a Szállást keres a Szent Család népi liturgiát a Közösségi Házban, márciusban megtartják a Szent József kilencedet. A Kereszt felmagasztalása alkalmából gyalogos zarándokok is jönnek a faluba a templomnál lévő keresztúthoz, ők ilyenkor az iskola tornatermében hálnak meg.
Nemesapáti temploma ugyanis a környék kiemelkedő egyházi létesítménye. Az első hiteles adat az Apáti névről egy 1370-ből való adománylevélen szerepel, amely a vasvári káptalan előtt íródott. A helység nevének Nemesapáthy elnevezése a 16. századból való. Az évszázadok során sok névvel illették a helyet, ami volt: Apáthi, Apáthy, Egyházasapáthy, Thutor Apathy, Nemes Apáthy, Twttorzeg, Heghfalw, Tutorszeg és Nemesapáti. A 18. század első felétől már általánosan Nemesapáthy névről tanúskodnak az iratok. A 19. században általánossá válik a három községrész, Felső, Közép és Alsó Nemes Apáti megkülönböztetése, de közigazgatási területként, egységesen Nemesapátinak hívják a helyet.
1927-ben Alsónemesapáti hivatalosan is önálló falu lett. A legjelentősebb, a Zalához legközelebb fekvő falurész volt, ezt a temploma miatt Egyházasapátinak is említették, a fekvése miatt pedig a Felső- előtagot is megkapta. Mára felső és közép Apáti teljesen egybeépült. A Szent Miklós tiszteletére szentelt templom az 1554-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben és az 1690-es összeírásban is szerepel.
A török időkben a falu ugyan fennmaradt, a plébánia azonban elpusztult. Az 1753-ban épült jelenlegi templom titulusa is Szent Miklós maradt. Értékei közé tartozik a barokk oltár, a szószék és a 18. század végén készült orgona.
- A templomunknál komoly problémát jelent a falak felvizesedése és a torony kisebb elmozdulása. A felújítási tervek és az engedélyek rendelkezésre állnak, a munkákhoz mintegy 80 millió forintra lenne szükség, melyet csak pályázati forrásból tudunk megvalósítani – említi Gáspár Zoltánné, majd elmondja, hogy van egy ipartörténeti emlékük is, a tűzoltó kocsi, ami 1895 körül készült. Egy német úr szerette volna otthon megjavítani, de mint nemzeti értéket nem engedték kivinni az országból. Végül a zalaegerszegi tűzoltók segítetek megújítani a falu közepén kiállított tetszetős kocsit.
Ugyancsak a falu közepén található az egykori Csertán kastély, ami most a Vackor óvodának ad helyet. A ma is élő leszármazott, az egerszegi Csertán Ferenc a kárpótláskor a falura hagyta a kúriát. Kevesen tudják, hogy a 48-as hős Csertán Sándor rokonai közül itt született Csertán Károly, akit az 1886-os tisztújításkor megválasztottak a vármegye alispánjának, s e tisztséget rendkívül hosszú ideg, 20 évig töltötte be. Felsőnemesapáti szülötte Püspöky Grácián is, aki az 1848-49-es szabadságharcban Buda várára elsőként tűzte ki a magyar zászlót. De Nemesapátiban született Briglevics Károly is, aki a Károlyi-kormány alatt volt a vármegye kormánybiztos főispánja, majd 1945. április 2-tól május 31-ig, újra főispáni tisztséget töltött be a kormány által kinevezett főispán megérkezéséig.
-Az önkormányzatnak van egy üresen álló épülete, ami turisztikai szálláshelyként volna hasznosítható. De szállásra számításba lehet venni az általános iskola tornatermét is. Szeretnénk egy, a régi falusi életet tükröző tájházat is berendezni, melyhez már rendelkezésre állnak tárgyak, bútorok. Nemesapáti múltját bemutató falutörténeti kiadványt is tervezzük, ehhez fotókat, történeteket, visszaemlékezéseket gyűjtünk – mondja a polgármesterasszony.
A településen átvezet a piros (közép dunántúli) túra útvonal. Ehhez társult a maci jelzés, ami az elmúlt két évben a Koraszülött Alapítvány szervezésében zajló, Zalaegerszeg- Keszthely közötti futóverseny jele volt és ehhez az egyik pihenőpontot Nemesapátiban létesítették. Ez nem volt véletlen, hiszen romantikusan szép a dombok közé épült, s a dombokra is felkúszó falu, ahol a nyugalom az úr. Nemesapáti dombjairól az Alpok is látható, de a másik irányban a balatoni dombvidék, a sztúpa és a sümegi vár is megpillantható.
-Sok mindent meg tudunk oldani, ami a vendégek kényelmét szolgálja. Óvodai és iskolai étkeztetésünk van, ha előre jelzést kapunk vendégek érkezésére, megoldjuk az ő vendéglátásukat is. Mint már említettük, a templomunk Szent Miklós nevét viseli, az egyik búcsúnk napja is ez. Szeretnénk vele kapcsolatban hagyományt teremteni, mikulásváró programban gondolkozunk – mondja távolabbi terveikről Gáspár Zoltánné.
Nemesapáti tájat uraló temploma és gyönyörű vidéke