Cibere vajda és Konc király harca

A Göcsej Múzeum munkatársa, Szabó Tímea a farsangi ételekről és a farsang utolsó napjainak (farsang farka) zalai szokásairól mesélt a zaol.hu olvasóinak.

Ebben az időszakban Zala megyében is népszerűek a fánktészták, melyek receptjei nagyanyáról-unokára szállnak. Csak a mi nagyszüleink kezdték el kockás füzetbe írni a recepteket, addig csak szájhagyomány és gyakorlás útján tanulta meg a következő generáció a családi ételek fortélyait. Tipikus zalai hozzávaló nem kerül a farsangi fánkba.

Van, hogy szalagos fánk készül, van, hogy kalácsot sütnek ugyanabból a kelt tésztából, az utóbbi időben a csöröge fánk is egyre népszerűbb a farsangi időszakban a zalai háziasszonyok körében.

A disznóvágások november végén, András napon kezdődnek, kezdődtek Zala megyében is. Volt olyan család, aki már karácsony előtt levágta a disznót, de a farsangi időszakra is több disznóölés esett, főleg, ha ekkor tartották a lakodalmat is. Ebből adódik, hogy a disznótoros ételek, köztük a káposzta, sült oldalas és a kocsonya is tipikus farsangi étel lett.

A farsang farka a hamvazószerdát megelőző 3 nap, vasárnaptól keddig csúcsosodnak ki a farsangi események.

A lakmározások és a böjti időszakok változását Cibere vajda és Konc király harca mutatja be verses, viccelődő párbeszéddel és játékkal.

A cibere, savanyú leves a böjti időszakot jelképezi, konc pedig a húsos, víg napokat. Van olyan vidék, ahol vízkeresztkor is összemérik magukat, akkor természetesen Konc király győz, de a farsang lezárásakor Cibere vajda győzedelmeskedik, és el kell búcsúznunk a nagy lakomáktól.

A bőgőtemetés is a farsang lezárása, ilyenkor a nagybőgőt temetik el. Legtöbbször a kocsma legnagyobb asztalán ravatalozták fel a nagyméretű hangszert, és siratták el vele a vidám időszakot, a mulatságot, zenét.