Mert az Ön faluja is rajta van a térképen

2018.01.20. 21:00

Pórszombat neve ismert a Kárpát-medencében – jövőjéért sokan fáradoznak

A kereszt húsz méter magas. Keresztfája tizenegy méter hatvan centis. Egy itt nőtt, hatalmas tölgyfából faragta ki a keresztet a falu lakossága, amellyel az egykori Medes községnek, s a vele együtt elpusztított hatvanhat környező településnek állítottunk emléket.

Győrffy István

A kereszt melletti tűz nyomai őrzik a december 21-i megemlékezésünket, minden évben eljövünk ide az év leghosszabb éjszakáján, a téli napfordulón, s tüzet gyújtunk, ahogy őseink tették egykoron – mondja Kovács Gyula pórszombati erdész, a kereszt állítás egyik szervezője a medesi szőlőhegytől nem messze, a Szentegyházi tetőn.

Pórszombat műemléke a 19. században épült szoknyás harangláb

Feltehetően itt volt az elpusztított falu Keresztelő Szent János tiszteletére épített temploma. A keresztet messziről látni, vonzó az erre járó turisták számára, mint ahogy a Medes szőlőhegy is sokfelé ismert a Kárpát-medencében, hiszen messze földön élők is jártak már erre. Itt található ugyanis Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos gyümölcsfa ültetvénye, itt áll az ő szépen felújított, sárral tapasztott, s fehérre meszelt borona pincéje, melynek környezetében számos szakmai rendezvényt tartottak az elmúlt években.

Medes falu és 66 vele elpusztult település emlékére állított húsz méter magas kereszt

A hegy bejáratánál óriás tölgyfák alatt található az ősi temető maradványa is, amelybe együtt temetkezett Medes és Pórszombat népe. Tánczos Lászlóval pórszombat polgármesterével, sorozatunk itteni házigazdájával és Kovács Gyulával a temető 1845-ben állított keresztjénél emlékezünk a történelmi időkre.

A Medesi-hegyen Tánczos László polgármester Kovács Gyula őshonos gyümölcsöket átörökítő pórszombati erdésszel a szépen felújított pince előtt a ködös télben. A régi hegyi hajlékokat szeretnék hasonló módon megújítani

-Szerettünk volna a régi temetőben mind a 66 elpusztult falunak kopjafát állítani, ezeken megőrizni a nevüket. Ez sajnos eddig nem sikerült – mondja Kovács Gyula. Pórszombat nevét 1425-ben, Zsigmond király korában említette először egy határjárási leírás Porzombathya néven. A falu 1461-ben Szent György várához tartozott. Az írások 1460 körül említik Medes falut is, illetve annak templomát, mely a környék legmagasabb pontján, a Szentegyházi tetőre épült. A XVI. század közepén Medest már Pórszombattal együtt említik az írások. Az 1600-as években, Kanizsa eleste után rombolta le a török Medest, valamint vele együtt a környék településeit.

A régi medesi temetőben 1845-ben állított kereszt

A fák oltalmában nyugvó temetőből átsétálunk Kovács Gyula szomszédos pincéjéhez. Az öreg épületben barátságos kemence áll, aminek domborított évszáma 1794-ről tanúskodik. A pince közelében a gyümölcsös kertben egy ugyancsak borona falu, de zsuppfedésű építmény található, amelyet az egykori pálinkafőzdéket idézve építettek, ugyanis 2010-ben itt hirdették ki a szabad pálinkafőzésről szóló törvényt.

Kovács Gyula pincéjéhez az elmúlt évtizedek során a világ szinte minden részéből érkeztek érdeklődők, illetve az erdész falubeli portájára olyan emberek, akik szerettek volna a saját régi fáikból oltatni, vagy innét őshonos facsemetéket vásárolni. Tény, Kovács Gyula erdész, az őshonos gyümölcsfajták összegyűjtésével, illetve az ezekből való génbank létesítésével az egész Kárpát-medencében tette ismertté Pórszombat nevét, lévén, hogy itt született és itt folytatta semmivel sem pótolható tevékenységét. Most meglepő hírrel szolgál:

A hegyen ilyen, vendégek fogadására is alkalmas esőbeállókat is építenek kemencével

-Be kellett fejeznem az ebbéli dolgaimmal kapcsolatos nyilvános szereplést, mert minden energiámat a génbank megtartásra kell fordítanom. Sajnos ez azzal jár, hogy a gyűjtemény nem látogatható. Olyan bürokratikus megkötésekkel találkoztam, melyeket nem tudok és nem is akarok teljesíteni. Természetesen a régi fajták mentését folytatjuk, ezt már elsősorban a fiaim végzik. Sokan keresnek ma is.

A napokban az ország másik végéből egy nyolcvan éves bácsi hozott az unokájával az ősi fájáról oltógallyat, mert csak úgy bízott meg a fajta átmentésében, ha személyesen adja át. Több mint háromezer régi magyar gyümölcsfajtát őrzünk a gyűjteményben. Körtéből meghaladja az ezerháromszázat a régi fajták száma, amiből több mint négyszázat göcseji kertekből sikerült átmenteni – mondja Kovács Gyula, aki úgy látja, ahogy múlik az idő, elveszik a tudás.

A patakpartok, ártéri rétek tisztántartására kecskéket és rackajuhokat nevelnek

A tündérkerteknek sikerül megállítani vagy legalább mérsékelni örökségünk pusztulását, amelyekből szerte a Kárpát-medencében több mint kétszáz létesült. Tánczos László pozitív példaként a medesi gazdakört említi, amely a hegy lehetőségeinek jobbítása mellett szívén viseli a falu közösségi, kulturális, vagy sport életének felpezsdítését. Olyan hagyományos rendezvények életre keltését mint például a disznótoros, nem utolsó sorban pedig annak elmélyítését, hogy az itt élők legyenek büszkék a szomszéd sikerére, ajánlják azt jó szívvel akár az idelátogatóknak is.

A pórszombati téglagyáros, Mohaupt Oswald 1902-ben épített kúriája ma művelődési ház lett, a téglagyár 1990-ben zárt be, azóta elfoglalta az erdő

-A faluban szinte teljesen megszűnt már az állattartás, emiatt vadulnak el a rétek, no meg a zárkertek is. A szőlők alatti gyümölcsösöket már nem kaszálja senki, befutja őket az akác. A faluhoz tartozó Medesi-hegyen 34 hektáros a zártkertünk, ami valamikor tele volt élettel, mára azonban igen sok birtokot elhagytak, számos öreg pince roskatag állapotú, vagy már az összedőlés határán van.

Igaz, többen felújították a pincéjüket, ezeket kültéri kemencékkel, vendégek fogadásra esőbeállókkal is bővítették. A hegyben még van jövő, az idén is történtek telek, illetve pincevásárlások. Hasonlóan szeretnénk felújítani a régi pincéket, mint amilyen Kovács Gyuláé lett. A nemrég elkészült településképi kézikönyvben is ezt javasoljuk. Jellemzők a boronafalas, nyeregtetős pincék és présházak, s ennek az építészeti hagyománynak a megtartását szeretnénk az új építések esetén is – mondja a polgármester, majd arról beszél, hogy a Medesi-hegy életben tartásáért az önkormányzat tenni is akar, csapadékvíz elvezetésére, az út rendbetételére és a vadkárelhárító kerítést megépítésére pályáznak.

Az ugyanis nem tartható tovább, hogy kellő vadgazdálkodás hiányában, mindenki kertjét tönkretegyék a vadak. Ezen a pályázaton nyerni létszükséglet ahhoz, hogy a Medesi-hegy megőrizze vonzását, azt, hogy értékei a szélesebb környezet hasznára válhassanak.

A Pelényi Gyula tervezte templomot egy év alatt építették fel 2000-ben

A polgármesterrel visszatérünk az óvoda épületébe, ahol a könyvtár, az orvosi rendelő is működik, csak éppen óvoda nincs. A gyermekeket Csesztregre, Lentibe viszik iskolába, óvodába. Az épület halljában apró, gyermekek készítette díszeket látunk. Történetükbe Kramarics Józsefné kulturális közfoglalkoztatott, a gyermekek Magduskája avat be:

-Pénteken délután, szombaton és vasárnap jönnek hozzám a gyermekek, akikkel mindenféle csecsebecsét készítünk.

Játékokat tanulunk, még a legkisebbek is szerepelni akarnak. Vagy húszan keresnek fel rendszeresen, az anyukák már az egész kicsiket is elhozzák. A könyvtárnak is több mint negyven rendszeres látogatója van – mondja.

Kramarics Józsefné kulturális közfoglalkoztatott, a gyermekek Magduskája összefogja a falu kicsinyeit

-Közel háromszázan élnek Pórszombaton. A falu egyelten műemléke a szoknyás harangláb. Az új, Pelényi Gyula tervezte templomot kétezerben rengeteg társadalmi munkával egyetlen év alatt építette fel a falu. Sajnos, amerre nézünk, a földek külföldi tulajdonban vannak. Egy osztrák vállalkozó nagyon komoly gazdálkodást folytat, példás gazdasági központja van itt, amit egy magtárból újított meg.

Több embert is foglakoztat a faluból, a vadászati jogot is megszerezte, reméljük vadászturistákat is hoz a faluba. Legfőbb feladatunk a falu életképességének megőrzése. Vannak épületeink, amelyek üresen állnak, ezeket szeretnénk hasznosítani, talán az osztrák úr segítségével, aki igen szerteágazó és eredményes tevékenységet folytat. Az egykori kastélyból kialakított kultúrház és könyvtár alatt egy óriási boltozatos pince van, amit szintén lehetne működtetni.

Tánczos László polgármester: „Legfőbb feladatunk a falu életképességének megőrzése”

A faluban alakul egy fiatal közösség, amely igényli az együttlétet, az értelmes időtöltést. Mutatós házak is épültek, s a táj, amelyben élünk nagyon szép, idegenforgalmi vonzásának kialakítása rajtunk múlik. Egy, a környék településeit összefogó kerékpárút például sokat segítene – vélekedik Tánczos László.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában