Mert az Ön faluja is rajta van a térképen! – Zalatárnok

2017.12.09. 21:00

Zalatárnok történeti épületeit nem tudja megújítani, táji szépségei vonzóak

Szinte minden a Deák családról szól. Miért is lenne ez másként, hiszen Zalatárnokon indult el a család felemelkedése, gyarapodása nem csak anyagiakban, hanem gondolkodásban, aminek eredményeként olyan sarj is kinevelődhetett mint a haza bölcse, Deák Ferenc.

Győrffy István

Addig, amíg Deák Ferencnek példásan őrzi az ország és Zala a hagyatékát, a család ősi fészkének építészeti emlékei, ha csak nem történik hathatós segítség, hamarosan az enyészeté lesznek. Mielőtt ennek részleteiről beszámolnánk, turisztikai sorozatunk zalatárnoki házigazdájával, Gombos Csaba polgármesterrel, a település mostani adottságainak bemutatásával kezdjük történetünket.

- Zalatárnok viszonylag jó helyre települt, áthalad rajta a 75-ös főút, amely Lentit a Balaton környékével köti össze. Zalatárnok környékén, a középkorban 29 település volt, ebből ma 12 egyáltalán nem létezik, nagyon apró, vagy csak puszta 9, s nyolc község létezik még ma is, de népességük alaposan lecsökkent. Tárnok egy-egy távoli utcája lett például Oroklán, vagy Vakola, Pusztaszentgyörgyből maradt meg a mi szőlőhegyünk, Szentgyörgyhegy – avat be Gombos Csaba a környék településváltozásaiba. Oroklánt és Vakolát érinti a Keresztek útja túraútvonal, ami összeköti a Dél-dunántúli Kéktúra útat Zalaegerszeggel. Az út a zalaegerszegi a vasútállomásról indul, elhalad Bocfölde, Sárhida mellett, érinti a baki hegyet, Gellénházát, a nénai erdő mentét, aztán Vakolát, Oroklánt, s Szentkozmadombján ér véget. A 2011-ben kijelölt kiránduló út a „Keresztek útja” elnevezés azért kapta, mert számos útszéli kőkereszt található mellette, s közülük többet az 1800-as években állítottak.

Deák Ferenc emlékköve, Béres János szobrászművész a falu díszpolgára munkája

- Említettem Szentgyörgyhegyet, ami párját ritkítja a megyében. A környék szőlősgazdáinak gyűjtőhelye, hiszen vannak pincetulajdonosok Bakról, Baktüttösről, Gellénházáról, s természetesen Zalatárnokról. A hegyháton több épület található mint a faluban, s mindjárt a hegykapunál egy 1805-ben állított kőkereszt fogadja az érkezőket – mutatja a polgármester. Rögvest megkezdődik a pincék sora, amiket egymás mögé csoportosan, bokrosan is építettek. A pincék zöme a hatvanas, hetvenes években épült, de találni szép számmal évszázados borona pincét is, meg olyanokat, amelyek már az összeomlás küszöbéhez érkeztek. A hegy közepén egy viszonylag új kápolna áll, amit az ötvenes évek fordulóján, a hatvanas évek elején építettek a gazdák.

Az egyetlen jó állapotban lévő hagyaték, Deák Lajos kúriája, ami magántulajdonban van és lakják az épületet

- Óriási tett volt a templomállítás az akkori időkben. Az építőkre az erdőből rá is lőttek, szerencsére senki sem sérült meg, igaz a tettes sem került elő. Minden évben megtartjuk a hegyi búcsút, s a Márton napi bormustrát is, ezek a rendezvények összetartják azokat a gazdákat, akik még művelik a telkeiket. Szerencsére fiatalok is vállalkoznak erre, épült néhány új pince is, van, amelyik mellé kemencét is készítettek. A hegyről gyönyörű a kilátás, Szlovénia és Ausztria hegyeit is megpillanthatjuk – mutatja a kéklő vonulatokat Gombos Csaba, akivel egy mezei úton ereszkedünk le Teréz-majorba. Az út egyik oldalán, az osztrák karácsonyfa ültetvényen a kivágott fákat készítik elő szállításra, a másikon egy olyan házat látunk, amelyiken a kényesebb üdülőhelyeken is megakadna a nézelődők szeme.

Történelmi pincék a Szentgyörgyhegyről. Az ide kirándulók számos helytörténeti értékkel bíró épületet láthatnak

 

- Amikor ezt építettük vendégfogadás is volt a célunk. Ezért vettük meg a mellettünk lévő portát is, hogy vendégeket fogadjunk ezen a gyönyörű tájon. Sajnos, a rossz hitelek miatt ez nem így alakult, de azért erről még nem tettünk le – mondja Horváth Imréné Káli Erika.

A kápolnát a hatvanas évek elején építették a hegyre, az ott dolgozókra rá is lőttek az erdőből, szerencsére senki sem sérült meg

Valamikor Teréz-major is a Deákok egyik gazdasági központja volt, jelenleg két család él a kis településen. Oroklánban, ahol iskola is volt, amit szeretnének pályázati segítséggel megújítani és rendezvények helyszínévé tenni, hetvenen élnek. Egy szlovén ember is vett itt házat, példásan felújította, s érdemes megnézni a haranglábat is. Ettől más stílusú harangláb áll Vakolán, ahol a házak egy részét németek lakják. Van aki szépen felújította a régi portát, de olyan is akad, aki újat épített, s azóta sem látták. Igazi kuriózum az a magyar család, amelyik egy közelmúltban épült nagy házat vett meg. Most költöznek haza Norvégiából, ahol eddig éltek. A kis falu festői képet mutat a tájban, nem véletlen, hogy megtetszett a még Norvégiából éppen erre kiránduló párnak a környék.

Vakola, mesés kis falu a tájban

Zalatárnokra visszaérve a templomhoz megyünk, amelynek környékén a történelmi épített örökség csoportosul. Fő érték a több mint ötszáz éves templom, amelynek építését, az ezerötszázas évek elején az akkori földesúr, Bothka János kezdte el egy ferences kolostorral együtt. A ferencesek pápai engedéllyel 1500 táján érkeztek meg Tárnokra.

Az orokláni harangláb

A feljegyzések szerint Bothka János valami miatt nem akarta befejezni az építést, ezért a ferencesek II. Gyula pápához fordultak terület elhagyási engedélyéért. A pápa 1504. december 19-én ki is adta a távozást engedélyező bullát. A rend mégis Tárnokon maradt, 1504-től 1542-ig egyfolytában itt laktak.

Deák Lajos sírköve a régi temetőben. Katonatiszt, majd a falu postamestere volt, a fia lett Nagykanizsa első rendőrkapitánya

Buda eleste után a fokozódó törekveszély miatt hagyták csak el a községet, amit 1576-ban dúlt fel a török, olyannyira, hogy alig maradt a falunak lakója. Bothka is török fogságba esett, s kiváltása érdekében a birtokot Nádasdy Ferencnek adták el a hozzátartozói.

Az ökörhajcsárkodással foglalkozó Deák család a ma Szlovéniában lévő Zsitkóczról került Tárnokra. Deák Mihály, aki 1705-ig élt, katona volt, I. Lipót alatt huszár ezredesi rangot ért el, s Bécsben huszárezredet is alapított. Érdemeiért őt és öccsét Pétert, nemessé emelték. Mihály és Péter szerezték Zalatárnokon a mintegy háromezer holdnyi birtokot.

A több mint ötszáz éves templom, amelynek megújításáért a Deák család sok áldozatot hozott, altemplomában nyugszik a gazdaság megalapozója Deák Péter és a család több tagja

Péter és több leszármazottja restauráltatta a tárnoki templomot, ők annak kriptájában nyugszanak. Mihálynak nem volt gyermeke, Péter unokái József és Ferenc voltak, s Ferenc lett a „haza bölcsének”, Deák Ferencnek az édesapja. A két unoka közül József maradt Tárnokon, míg Ferenc Kehidára került. A fia, Ferenc – akiből a haza bölcse lett – születésekor az édesanya, Sibrik Erzsébet meghalt. Az apát a fiu az elhalt nejére emlékeztette, ezért őt rövidesen Tárnokra küldték, ahol az édesapa haláláig, 1803-1808-között nevelkedett.

A falu közepén egy kis látványtó és szoborpark is található

- Szerettük volna megmenteni az épített a hagyatékot. A Deák családból hét felnőtt és két gyermek az altemplom kriptájában nyugszik. A régi temetőben tíz-tizenkét Deák leszármazott sírja található. Az iskolát a Deák család 1755-ben építette a két szolgálati lakással együtt, s Deák Lajos volt kúriája mellett áll még a lisztcserélő épülete is. Deák Lajos előbb katona, majd a falu postamestere volt, az ő fia lett Kanizsa első rendőrkapitánya. Lajos kúriáját szerencsére felújították és lakják, az önkormányzat emléktábla elhelyezését tervezi az épületen. Az egyházközséggel dolgoztunk ki egy pályázati programot, ami többek között a templom, a volt iskola, valamint a hozzá tartozó szolgálati lakások felújítását is magába foglalta.

Honfoglalás kori veremházak és egy pálinkafőző ház a Deák parkban. Oroklán lovas egyesülete pályázati támogatással hozta létre e ritka építményeket Zalatárnokon

Szándékunk az altemplom megnyitása, illetve helytörténeti kiállítás és játszóház kialakítása, hogy a látogatók kisgyermekei ott várhassák meg a szüleiket, míg ők a nevezetességekkel, s a környékkel ismerkednek. Sajnos a pályázatunk nem nyert, így a teljes Deák hagyaték ezen részét, a család felemelkedésének tárgyi emlékeit veszni látjuk.

Gombos Csaba polgármester: „Sajnos a pályázatunk nem nyert, így a teljes Deák hagyaték ezen részét, a család felemelkedésének tárgyi emlékeit veszni látjuk. Zalatárnok szegény község, önerőből ilyen megóvásra képtelen, de ez azt hiszem nem csak Zalatárnok, hanem a megye kötelessége is volna”

Zalatárnok szegény község, önerőből ilyen megóvásra képtelen, de ez nem is csak Zalatárnok, hanem a megye kötelessége is volna – vélekedik Gombos Csaba, akivel elmegyünk a régi temetőbe. Nem csak öreg bükk és tölgy fák alá érkezünk, hanem szó szerint belépünk a történelembe. Az ódon sírkövek és keresztek között ott vannak a Deák család elhunytjainak emlékei is, amelyek közül Deák Lajos sírkövét lelkes civilek újították fel. A többiek is erre várnak, amíg végleg az enyészeté nem lesznek…

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!