Pölöske horgásztavaival és gyönyörű természeti környezetével várja látogatóit

– A múlt héten disznóölés volt a kézműves házban, akik igénylik, részt vehetnek a közösségi rendezvényeinken – teszi még hozzá, mielőtt rátérnénk a falu turisztikai lehetőségeinek feltérképezésére, mert Katalin alaposan ismeri Pölöske történetét, az ezzel kapcsolatos mondákat, elbeszéléseket. A kézműves házban az öreg szekrények fiókjai régi feljegyzéseket rejtenek, sok mindenről árulkodó képeslapokat őriznek. Nem véletlen, hogy Tóth Tivadar polgármester Katalint is magával hívja Pölöske értékeit bemutató kirándulásunkra.

- A megye a falvai közül az egyik legnagyobb határa Pölöskének van, összesen négyezer ötszáz hektárnyi a közigazgatási területünk. Érinti a hetvennégyes főút, s átmegy rajtunk a Rédicset Balatonnal összekötő hetvenötös főút is. Ezen, az utóbbi időben megint megnőtt a kamion forgalom, de ez nem megterhelő, hiszen csak egy útkereszteződés erejéig érinti a falut.

Pölöskét a faluról elnevezett szörpüzem tette országosan ismerté, bár a horgásztavairól is nevezetes volt már régóta a térségben. Most is ez az egyik legismertebb vonzerőnk, no meg a szép természeti környezetünk. Kevesen tudják, hogy a megye vadászati kuriozitása, a sohollári völgy, ahol a vadászati szezonnyitókat évről évre megrendezik, szintén a mi közigazgatási terültünkön található, a hetvenötös főút mentén – mondja a polgármester. – De ne feledkezzünk meg a történelmi emlékünkről, a pölöskei Ördög várról sem, hiszen ez az erődítés fontos szerepet töltött be a megye életében a középkorban – fűzi hozzá Tóth Tivadar.

Elmondják, hogy a vár története most is foglalkoztatja a falubelieket, s bár számos történet kering az egykori erődítményről, az alagutjairól, tárgyi nyoma nem nagyon maradt mára az egykor hősiesen védelmezett Ördögvárnak. Az iratokból annyi tudott, hogy a pölöskei vár párhuzamosan épült Tátika, Szigliget, Gyulafehérvár, vagy Körmend, Siklós, Várpalota, váraival. Szilárd, kőből és téglából épült vár volt, mocsárral, vizes árkokkal körülvéve. Az erődítményt a Hahót nemzetség építtette 1242-1272 között, de 1272-ben a vár az Eördögh, Ördögh család kezére került, s nevét erről a famíliáról kapta.

A török időkben Pölöske fontos erődítménynek számított. 1664-ben, miután Zrínyi-újvárt lerombolták a törökök, leverték a kisebb várakat is. Míg Kapornak, Kemend, s Egervár is megadta magát, Pölöskén nem tették le a fegyvert, utolsó csepp vérükig harcoltak, s mindannyian elestek az ostrom során. Pölöskét a vasvári békét követően még helyreállították, de a török kiverése után, 1702-ben, I. Lipót parancsára lerombolták.

A faluban élt egy történet, hogy 1932-ben, karácsonykor falubeli fiatalok próbáltak bemenni a várba vezető alagútba. A történet szerint volt egy nagy vasajtó, ami a pincébe vezetett. Nem sokáig tudtak azonban haladni, mert a gyertyák a mérges rossz gázos levegőben elaludtak.

-A közelmúltban dr. Vándor László muzeológus tartott egy előadást a várról, s elmondta, hogy mindez legenda, sajnos épített része nem maradt a várnak – mondja a polgármester, miközben megérkezünk a vár, illetve az egykori pálos kolostor színhelyéhez. A kis domb tetején, öreg akácfák mellett, hatalmas bazalt emlékkő tudat az egykor történtekről. „A pölöskei hősök tiszteletére, akik 1664-en az életüket adták a hazáért és minden zalai végvári vitéz emlékére. Állította: Akik hűek voltak mindhalálig alapítvány, 1995.”

-A követ az egykori, ma már képzeletbeli templom szentélyében, az oltár helyén állították fel. Gondolkozunk azon, hogy méltó módon emlékezzünk meg minden évben a vár történetéről, de ennek módját még nem dolgoztuk ki. Tény, a környék a Széchenyieké lett, a vár anyagát széthordták, ebből építették fel az uradalom létesítményeit – említi Gaál Katalin. Széchenyi István kétszer is járt Pölöskén. Erről az egykori uradalmi kocsis, Jakabffy Károly feljegyzéseket is készített. Az értékes füzetek a kézműves ház fiókjaiban lapulnak, módunkban volt fellapozni őket.

A tavak egyik oldalról körülvették a várat, s medrüket az egykori szerzetesek már 1694-ben tudatosan alakították.

- Összesen három tó van a területünkön, ebből kettőt a Pölöskei Horgászok Egyesülete hasznosít. A tó és környéke jelentős táji, természeti értékeket képvisel. Rendszeresen szervez ide táborokat a madártani egyesület. Óvjuk a tavat, horgászni évi kétezer napijegy eladásáig lehet, a tagok horgászásán felül, de ezt még sosem értük el. Az egyesültnek 156 tagja van, s alapkövetelmény, hogy helyieknek kell benne többségben lenni. Éjszakai is lehet horgászni, egy-egy éjszakát sátorban is el lehet tölteni. A tavak körbe járhatók, gyönyörű a vízi világ – mutatja meg a polgármester a romantikus környezetet. Gaál Katalin arról informál, egy tanösvény létesítését is tervezik, hogy az ide érkezők megismerhessék, a sajátos lápréti flórát, s az értékes madárvilágot.

A Széchenyinek nem volt fiúgyermekük, leányuk férje, Teleki gróf vette át a birtokot. Kastélyuk ma a Pölöskei Növényfajta-kísérleti Állomás székhelye. A vár köveiből a 18. században építették a földszintes barokk kastélyt. Szili Ferenc a állomás vezetője szívesen invitál a kastélyba, sajnos, belül semmilyen korhű berendezés nincs, az eredetet csak a földszint külseje őrzi.

Az épületet ugyanis a második világháborúban lebombázták, a kastély tetőzete már új kialakítású. Ezt is érdemes azonban megnézni, az épület környezete díszpark, erdő szerű foltokkal, számos őshonos egzótával, fával, díszcserjével. A parkban él egy földig lombos, óriás mamutfenyő, amelyhez hasonlót ritkán látni Magyarországon.

Nem csak itt vannak óriás fáik, hanem a Dózsa utca végén is.

- Ezek életkora több mint kétszáz év – mondja Gaál Katalin, amikor megérkezünk a három óriás platánhoz. Hogy kik és mikor ültették ezeket a mára óriásira nőtt fákat, nem tudni. Ahogy Bak felől elérjük Pölöskét, a főút mentén is magasodik két hasonló korú platán óriás. Messziről szemlélve, mintha összefüggés lenne a másik három platánnal, lehet, hogy útszéli fasort alkottak egykor, csak a többit már kivágták az elmúlt száz év során?

Megnézzük az új templomot, amit 1949-ben kezdtek építeni, s majd csak 25 év múlva fejeztek be, valamint a Mária bölcsője kápolnát, ami olyan kicsi, hogy a nép nevezte el így. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója szerint 1753-ban emelték. A három szőlőhegy közül az Örömhegyre ritkán járnak már az emberek, Kishegy és Öreghegy még művelt területnek számít, de egyre többen hagynak fel a szőlőtermeléssel, sokan akácot ültetnek, a hajlékokba a táj szépsége miatt egyre inkább piheni járnak a pölöskeiek.

- Ma, a korábbi eladósodottág után Pölöske stabilan gazdálkodó falu. Most értünk el oda, hogy érezzük a szálláshely hiányát. Az új orvosi rendelő tetőterében van lehetőség vendégszobák kialakítására. A lényeg, gazdára találtak az üres házak, amelyekből még 2012-ben is volt vagy hatvan. Most már a turizmusban is gondolkodhatunk, ha erre megfelelő pályázati lehetőségek nyílnak – összegzi Tóth Tivadar.