Hétvége

2017.10.07. 11:30

Átkeretezik az üss vagy fuss elvét

„Nem érdekel, ez az én helyem, menj innen, kit érdekel, hogy itt volt a táskád?!”

Arany Horváth Zsuzsa

Legtöbbször elrobban a fejünk, akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek. Ha valami nem úgy történik, ahogy elképzeltük, a legegyszerűbb módon reagálunk, gyorsan keresünk valakit, akit hibáztathatunk.

Ez így talán sommásan hangzik, noha a köznapi életben mindenki tud példát mondani: elém tolakodtak a sorban, nem jött meg a fizetés időben, elfoglalták a parkolóhelyet, nem segít a házastárs. Vagy: elvették a játékom, rám szólt a tanár, nem engedtek tévét nézni, lökdöstek a menzasorban. Mindig más a hibás. Innen egy lépés a megtorlás, az erőszakos reagálás, sokszor a „ne hagyd magad!” jegyében. (A képzettebbek úgy tudják, ma is az „üss vagy fuss” évmilliós reakciómódszerrel élünk, hiába a civilizáció.)

A baki Göcsej Kapuja Általános Iskolában a tantestület majd’ egy évtizede nem nyugszik bele abba, hogy a gyerekek szóban vagy tettben netán erőszakosan éljék napjaikat. Mint arról lapunkban is többször beszámoltunk, a tanárok Garamvölgyi György igazgató vezetésével az úgynevezett Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) elnevezésű módszerben találták meg a kulcsot, amelyet Rambala Éva trénerrel együtt fazoníroztak az évek alatt a saját munkájukhoz. (Rambala Éva a módszer amerikai kidolgozójától, Marshall Rosenbergtől sajátította el, s lett Magyarországon az EMK nagykövete.) Bak ma már referencia iskolának számít, nemcsak határon belül, de azon kívül is. Ismeretes a „sakál és a zsiráf nyelv” metodika, amely a szöges ellentétben lévő két kommunikációs irányt teszi plasztikussá. (Azért a zsiráf az empatikus verbális emberi közlekedés jelképe, mert a zsiráfnak van a legnagyobb szíve a Földön.)

A múlt héten több zalai és távolabbi általános iskola tanárai vettek részt azon a tréningen, amelyen a bakiak a gyerekek közreműködésével mutatták be a módszert, amely segít lebontani a falakat. (Rosenberg egyik ismert jelmondata szerint a szavak lehetnek falak vagy ablakok, rajtunk áll, hogy melyik lesz belőlük.)

Januárban már angol nyelvű tréninget tartanak. Kinga nővér Makóról, Béresné Simon Eszter, Reizer Ferencné, Garamvölgyi György igazgató, Kocsis István Szentpéterúrról és Molnárné Gyuris Edit Budapestről Fotó: Arany Gábor

Több baki pedagógus, Béresné Simon Eszter, Molnár Adél, Molnár Anikó, Kiss-Molnár Brigitta tanulóik közreműködésével mutatta be, hogy is megy az EMK. Négy lépése: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés nem is olyan könnyű. Meglepően mélyre kell ásni ahhoz, hogy kiderüljön, a gyerekek konfliktusa mögött milyen érzések, szükségletek húzódnak meg. Nem biztos, hogy a labdára van szüksége, amikor verekszik érte, inkább figyelemre, megértésre, együttérzésre, mi több, szeretetre. A valódi érzések dekódolása nem csak a felnőttekre és a társakra vár. Sőt, egy harmadikra. Két ellenséges fél között a semleges álláspontú kortárs többnyire sikeresen közvetíthet, azaz mediálhat. A baki gyerekek ezt már magas empátiás szinttel végzik, olyannyira, hogy néha már odahaza is képesek feszültséget oldani.

Mindebbe először tekintett be a Makóról érkezett Kinga nővér, aki egy 1991-ben újjáalapított, 300 fős egyházi fenntartású iskolában tanít. És néha elkeseredik.

– Az is előfordult, hogy a nyolcadikos gyerekek vigasztaltak a hittanóra végén: „nem olyan rossz, amit csinál a tanárnő, ne tessék szomorkodni”, olyannyira kilátástalannak láttam a helyzetet – mondta, amikor a módszertani nap végén felkerestük a résztvevőket. – Nem ismertem az EMK-t, pedig évek óta keressük, hogy miképp tudnánk csökkenteni az iskolai gondokat. Részt veszünk egy nemzetközi ERASMUS programban, ehhez is kerestük a kortárs mediációt alkalmazó intézményt, kiderült, Bakra kell jönni, ha ezt látni szeretnénk a gyakorlatban. Számomra azért volt nagy élmény, mert elméletekkel gyakran találkozunk, ha eleget olvasunk e tárgyban, de hogy miképp lehet átültetni a szép elképzeléseket a napi rutinba, azt itt láttam először.

– Mi a legnehezebb odahaza?

– Talán az, hogy amikor azt mondjuk, szeressék egymást, legyenek tekintettel egymásra, nem tudjuk hozzátenni a technikát a kéréshez. Nehéz szakasz a generációs egymásra hatás erősödésének időszaka, akkor már kevesebb a mi hatásunk, mint a kortársaké, de nem nyugodhatunk bele, hogy a kérésünk kiüresedett lózunggá váljon a szemükben. A bakiak hite számomra lenyűgöző, a kis lépések hatékonysága iránti lelkesedésük tiszteletet parancsol.

Kocsis István az egyik legnehezebb zalai terepen dolgozik, immár 27 éve. A szentpéterúri iskola igazgatóját tisztelhetjük a személyében.

– Nálunk rengeteg konfliktushelyzet van tanár-diák, diák-diák, de még tanár-tanár közt is – mondja az iskolavezető. – Úgy érzem, sikereink is vannak, de keressük a további módszerek beépíthetőségét. Hallottunk a bakiakról, eljöttünk megnézni, merre érdemes indulnunk. A kollégáim pozitív sokkhatás alatt vannak az itt látottak alapján.

Tudni kell, a szentpéterúri iskolában nagy a tanári fluktuáció, épp a pedagógiai feladat nehézsége miatt. Kocsis István reméli, a Bakon

látott kollégák elhivatottsága lelket önt az ő munkatársaiba is.

– Nálunk sajnos rengeteg kudarc éri a tanárokat akár egy hónap alatt is, de jólesett nekik, hogy látják, másutt is vannak problémák, s van talán megoldás is. Szeretnénk a szülőkkel is megismertetni az EMK módszerét.

A többszörösen hátrányoshelyzetű, nagyszámú roma tanulót nevelő szentpéterúri iskolában gyakran tartanak családi napokat, hogy a szülőket bevonják a pedagógusok munkájába. Kocsis István nem megfutamodós fajta, sok-sok tanítványukat sikerült már kimozdítani a sorsszerűségből. (Idén januárban a brüsszeli európai parlamenti újévi köszöntő műsorban három szentpéterúri diák képviselte Magyarországot.)

A képzésen részt vevők a még mindig nagymértékű iskolai lemorzsolódás megakadályozását tartják ma a legnagyobb feladatnak. A kilencvenes években 10-ből kettő szentpéterúri gyerek fejezte be az általános iskolát, ma mindenki.

Budapestről érkezett Molnárné Gyuris Edit, aki állami gondozottakkal foglalkozik. A baki tanárokkal szakmai táborban találkozott, most eljött tanulni.

– Az állami gondozottak sorsa sok tekintetben korrelál az előbb említettekével. Ez a módszer azonban velük is jól alkalmazható.

Garamvölgyi György igazgató elmondta, olyanok ők, mint Matula bácsi: mindent elmagyaráznak, aztán hagyják, hogy ki-ki maga fedezze fel a terepet.

Ezek is érdekelhetik