Két fiatal, egy hajó, egy álom: olimpiai vizeken Tóth Attila és Borda Levente vitorlásversenyző

Két fiatal vitorlásversenyző, Tóth Attila és Borda Levente közös álma, hogy a magyar zászlót képviselve egyszer eljussanak az olimpiára.

Két külön út, egy közös cél: a vitorlásversenyzők élete

Tóth Attila, a duó kormányosa meséli, honnan is indult minden:
 – 2015-ben láttam egy filmet, ami teljesen megfogott. Tízéves voltam, amikor télen megnéztem, és tavaszra már vitorláztam is, mert apukám ismerte az itteni edzőt. Két tábor után tudtam: ez nekem több, mint egy nyári program — ez szerelem.

Borda Leventének is hasonlóan alakult a sorsa. Keszthelyen egy vitorlástábor során azonnal érezte,hogy ez az ő sportja.
 – Mi mindketten egyszemélyes, Optimist hajóosztályban kezdtünk, ahol egymás ellenfelei voltunk. Atus a kora miatt egy évvel előbb váltott párosra. Aztán amikor Levi is kiült Optimist hajóosztályból, a kishajós edzőnk javaslatára közös hajóban 29er folytattuk a versenyzést. Három évet töltöttünk 29erben,majd áttértünk a 49er Fx osztályra egy évre. Januártól már a férfi olimpiai 49er osztályban vitorlázunk.

A versenysport persze messze nemcsak a vízen töltött időről szól. A felkészülés jóval többről: edzőtáborok, szárazföldi edzések, erőnléti tréningek, mentális fejlesztés — mindezt úgy, hogy közben az iskolát sem hanyagolják el.

– Nincs teljesen megszabva, hány edzés van egy héten. Nyilván most az érettségi és az egyetem miatt kicsit lazább, de heti négy edzés általában megvan. A felkészülés része a kondi, az állóképesség, de a reflexek, a döntéshozatal, és a robbanékonyság is — mind olyan készségek, amikre a hajóban folyamatosan szükség van – mondja Attila.

Eredmények, amelyek önmagukért beszélnek

Az eddigi eredmények már most is szép pályafutást vetítenek előre:
 – Optimist hajóosztályban külön-külön évben lettünk magyar bajnokok, 29er hajóosztályban három magyar bajnokságot nyertünk, háromszor lettünk országos ranglista elsők. Európa-bajnokságon 5. és 6. helyet szereztünk, világbajnokságon 9. lettünk, ifjúsági vb-n 11. és 12. helyen végeztünk. Emellett 2021-ben az év férfi ifjúsági vitorlázóinak választottak minket. A tavalyi évben 49er Fx-ben a Junior EB-n elhoztuk a második helyet – sorolja büszkén Attila.

A váltás azonban nemcsak szakmai, hanem logisztikai és anyagi kihívásokkal is jár. A hazai mezőnyben ugyanis egyelőre nincs kiépült háttér ebben a hajóosztályban, így a fejlődéshez külföldi edzőpartnerekre, edzőkre és edzőtáborokra van szükség. A versenyek pedig a magyar bajnokság kivételével mind külföldön vannak.

– Most épp Mallorcáról jöttünk haza, ott edzettünk  télen öt alkalommal, egy spanyol csapattal és egy világszinten elismert olimpiai edzővel. Ő korábban olimpikonokat készített fel, és hatalmas szerencsénk, hogy lehetőségünk nyílt vele dolgozni – meséli Levente.

Persze egy ilyen szintű felkészülés komoly anyagi terhekkel jár: edzői napidíjak, hajószállítás, repülőjegyek, szállás, és nem utolsó sorban a hajók bérlése vagy vásárlása. Szerencsére az utóbbi időben már a szövetség és az állami támogatások is segítik a csapatot.

– Most már bekerültünk az olimpiai felkészítő programba, így a jövőben várhatóan fix támogatást is kapunk. Jelenleg a szüleink és a szövetség közösen finanszíroznak minket – magyarázza Attila.

Az álom kapujában: cél az U23-as siker és az olimpiai kvalifikáció

A jövőkép egyértelmű: felépíteni egy erős, nemzetközi szinten is versenyképes párost, és kijutni az olimpiára. Az első lépés az U23-as mezőnyben való helytállás.

– Még két évig tudunk versenyezni U23-ban junior versenyeken, ahol nagyobb esélyünk van jó eredményeket hozni. Ez ad egy kis sikerélményt és lendületet a továbbiakhoz. Emellett a felnőtt mezőnyben is versenyzünk a világkupákon – mondja Levente.

Ami mindent megér: a vitorlázás szabadsága

Felmerül a legfontosabb kérdés: miért is éri meg ennyi áldozatot hozni, miért szeretik ennyire a vitorlázást? Attila válasza egyszerű, mégis mindent elmond:
 – Mert egyszerűen semmi más nem ad olyan szabadságérzetet, mint a vitorlázás. A széllel és a hullámokkal együtt mozogsz, folyamatosan döntéseket kell hoznod, és közben egy csapatban, egymásra támaszkodva oldotok meg mindent. Ez nemcsak sport, hanem életforma.