kiskereskedelem

2021.02.05. 06:40

Egyre magasabb fokozatba kapcsolnak a boltok

A magyarok tavaly alkalmazkodtak a gyakran változó különleges körülményekhez, és általában megfontoltabban, tudatosabban vásároltak a járványos évben – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a statisztikai hivatal múlt évet összegző kiskereskedelmi adatai kapcsán.

Mennyiségben mérve 2020-ban éppen ugyanannyit vásároltunk kilóban, literben, darabban, mint 2019-ben – mondta a Magyar Nemzetnek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a tegnap megjelent friss decemberi összegző jelentés alapján, amit a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé. Az adatok rámutatnak az egész éves tavalyi bolti eredményekre is.

Eszerint tavaly – naptárhatások nélkül – 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene az előző évhez képest. Ezen belül nagy a szóródás: míg az élelmiszerboltok 3 százalékkal növelték eladásaikat, az iparcikk-kereskedők és az üzemanyagtöltő állomások értékesítése csökkent 0,4, illetve 10 százalékkal – a fogyasztás hullámzó alakulásában minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a kijárási korlátozások, a home office és az otthoni tanulás miatt jóval kevesebben használták gépjárműveiket a mindennapos utazáshoz.

Annak kapcsán, hogy a kiskereskedelem stabilan állta a válsághullámokat, Vámos György kiemelte az élelmiszer-eladások háromszázalékos éves növekedését, amely arány az előző, koronavírus előtti években is hasonlóan alakult.

A főtitkár szerint ugyancsak beszédes, hogy az egyes áruterületek veszteséges eredménye mellett a webáruházak bővülése 41 százalékos volt – ami mégis utal a stabil, de a szűkebb vásárlási lehetőségekhez alkalmazkodó fogyasztásra.

Egyes tartós, néhány évente vásárolandó iparcikkekből ráadásul az előző években már feltöltekeztek a családok, ezért lett visszafogottabb általánosan ez az áruterület, a járvány évében most nem volt szükség annyi tartós eszközre,

illetve itt lehetett visszafogni a vásárlásokat, például a ruházkodás, cipővásárlás területén – jegyezte meg Vámos György, hozzáfűzve, ezzel szemben például a számítástechnikai és mobileszközök, irodai eszközök, bútorok forgalma bővült.

A főtitkár megállapította: a magyarok tavaly alkalmazkodtak a gyakran változó különleges körülményekhez, és általában megfontoltabban, tudatosabban vásároltak a járványos évben.

A fogyasztást a családtámogatások mellett nagymértékben segítette a tavasszal elrendelt hitelfizetési morató­rium, amivel 800 milliárd forint maradt a családoknál 2020-ban,

ez az összeg jócskán hozzájárult a bolti forgalomhoz, és még az első félévben is érezhető lesz a hatása – állapította meg a szakértő.

Megjegyezte, tisztázni érdemes, hogy az internetes áruházakat elsősorban a járványhatás helyezte előtérbe a napi fogyasztási cikkek területén, ahogy több iparcikknél is, mégis érdemes összevetni a webáruházak 2020-ban mért 41 százalékos bővülését az előző évi 40 százalékos növekedéssel, illetve a korábbi esztendők 30-40 százalékos forgalomnövekedéseivel, ami árnyalja az eddigi képet.

Mint mondta, a részletes adatok rámutatnak, hogy

nincs olyan éles váltás, s – ugyan ennek ellenkezőjére is utaltak egyes időszakok piackutatásai – összességében nem pártoltak el a vevők a hagyományos üzletekben történő vásárlástól,

ahol a bezárások miatt kialakult átmeneti piacvesztés idővel visszaépülhet, amellett hogy továbbra is lendületesen bővül az internetes kereskedelem.

Vámos György felhívta a figyelmet:

közös érdekünk a gyors gazdasági kilábalás, ennek jelei a kiskereskedelemben jellemzően hamar megmutatkoznak. Ám hogy ezt mielőbb elérjük, egyfelől további fegyelmezettség szükséges, illetve az oltások ütemes felvétele a lakosság körében.

A gazdaság beindulása után ismét bővül majd a kiskereskedelmi forgalom – vélekedik az iparágat felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

„Voltak olyan áruterületek is, ahol jelentős volt a visszaesés kimondottan a járvány ­miatt, például tartós fogyasztási cikkekre is kevesebbet költöttek a vásárlók” – idézte fel Cseresnyés Péter a köztévén. Ezzel együtt szerinte lényeges, hogy nem történt piaccsökkenés, hiszen a pandémia évében nominális értékben mintegy 200 milliárd forinttal több pénzt hagytak a magyarok a boltok kasszájában, mint 2019-ben.

Ezek is érdekelhetik