Zala megyében is befejeződött már az őszi búza betakarítása

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke elmondta, megyénkben is befejeződött az aratás. A zalai gazdálkodók összesen 29 786 hektáron termesztettek őszi búzát, amiből az aratás végére hektáronként közel 5,1 tonnás termésátlagot értek el a megyében, hasonlót, mint országosan. Az idei eredményeket a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi Zala megyei adataival összevetve kitűnik, hogy idén 1785 hektárral nagyobb területen aratták le a kenyérnek valót. A vetésterület mintegy 6 százalékos növekedése mellett azonban csökkent a termésátlag. Tavaly ugyanis átlagosan 5,33 tonna búzát arattak le egy hektárról, idén pedig 5,1 tonnát.

Zala megye ennél a termésnél a korábbi éveket figyelembe véve sokkal többre képes, reagált a friss adatra Balogh Rudolf, a baki Agrocentrum vezetője. A termelésben és felvásárlásban is érdekelt cég vezetőjének véleménye szerint az idei kedvezőtlenebb eredmény oka az időjárás volt.

– A nyár folyamán a csapadékosabb helyeken két és fél hónap alatt több mint 400 milliméter eső esett, az éves csapadékmennyiség majdnem hatvan százaléka. A megye közepe volt a legcsapadékosabb rész, ahol sajnos három-négy alkalommal jégverés is volt, ám szerencsére ez csak lokális volt, csupán néhány községet érintett. Ahol túl sok csapadék volt, ott ez az időjárás a jó gabonatermelő zalai táblák esetében is rontotta a termés mennyiségét, a búza sütőipari értékét és a hektolitersúlyát is. Ezért kevés étkezési minőségű búzát tudtak betakarítani a termelők. Az étkezési búza aránya nem érte el arányaiban az összes termés 20 százalékát. Átlagos és jobb években az étkezési búza aránya meghaladta az 50 százalékot.

A szakember elmondta, azoknál is bekövetkezett a mennyiségi és minőségi terméscsökkenés, akik jól, háromszori permetezéssel is védekeztek a gombabetegségekkel szemben. A betakarítás vége felé elsősorban a gombabetegségek okoztak gondot. Hozzátette, az olyan gazdaságok esetében, amelyek nagyobb és jó területen termeltek búzát, betartva a technológiai előírásokat, előfordult a 6-6,5 tonnás termésátlag, de utóbbiaknál is 60-70 százalékos az étkezési búza arányának a visszaesése.

Idén ismét bebizonyosodott, bármennyire felkészült, korszerű technológiával dolgozik is a mezőgazdaság, ebben a gazdasági ágban mindig a természet mondja ki a végső szót. Elsősorban a nyári csapadék eloszlása, rövid idő alatti nagy mennyisége okozott gondokat.

Ugyanakkor, mivel egész Európában gyenge a búzatermés, a tavalyihoz képest drágult a búza. Tonnájáért már 50 ezer forint fölött fizetnek. A kereslet növekedésén túl a forint euróhoz viszonyított gyenge árfolyamának is szerepe van a gabonaár emelkedésében.

A szakember véleménye szerint ezek a körülmények sem fedezik a termés mennyiségi és minőségi csökkenése miatt bekövetkező árbevétel-kiesést. Mint Balogh Rudolf közölte, az idei áremelkedés csak a jó minőségű étkezési búza esetében érzékelhető.