Gesztenye

2017.12.14. 13:40

Visszatérhet a dél-zalai régióba a hagyományos szelídgesztenye-termesztés

Egy új eurázsiai, francia-japán szelídgesztenye hibrid reményt adhat a gazdáknak és újra fellendülhet a szúrós köpenyű finomság termesztése a dél-zalai térségben, ahol ennek a gyümölcsfajnak nagy hagyománya van.

Horváth-Balogh Attila

A Miklósfa-Erdő Zrt. kertészeti vezetője, Csajkovics Ferenc egy szép konténeres szelídgesztenye csemetével Fotó: Horváth-Balogh Attila

Mint az köztudott: Zalában, főleg annak déli-, délnyugati részén, illetve Somogyban és Vas megyében néhány évtizeddel ezelőtt nagy területen folyt szelídgesztenye-termesztés, azonban a fákat, az ültetvényeket elpusztította a kéregrák és a levélgubacs darázs. Az európai és a japán szelídgesztenye keresztezésével azonban francia szakembereknek sikerült nemesíteniük egy ellenálló fajtát.

A Miklósfa-Erdő Zrt. kertészeti vezetője, Csajkovics Ferenc egy szép konténeres szelídgesztenye csemetével Fotó: Horváth-Balogh Attila

– A Bouche De Betizac nevű szelídgesztenye rezisztens a gubacsdarázs és a kéregrák kártételével szemben, az úgynevezett fitoftórás tintabetegségre (a kórokozó a gesztenyefák gyökerén és gyökérnyaki részén a háncsot és a kambiumot úgynevezett nedves korhadással pusztítja), mely a fából szivárgó csersav oxidációjának fekete színéről kapta a nevét, pedig más fajtákkal ellentétben csak kissé érzékeny. A teleket a fajta jól tűri, bőtermő, termése szeptember harmadik dekádjában szedhető – tudtuk meg Tóth Istvántól, a gyümölcsfa-, elsősorban dió- és szelídgesztenye oltványok előállításával is foglalkozó Miklósfa-Erdő Zrt. vezérigazgatójától. – Ellenálló képességét jelzi, hogy Olaszországban például a Bouche De Betizac-ültetvények díszlenek, miközben a hagyományos fajták fái körében szemmel láthatóan nagy arányú volt a pusztulás. A jelentős károkozás miatt Európa-szerte csökkent a szelídgesztenye termőterület mérete, ezért azt gondoljuk, hogy a nagy hagyományokkal bíró magyarországi termelés újraindítása szép jövő előtt áll.

Tóth István hozzátette: ugyanis az utóbbi időben megnőtt a jó minőségű szelídgesztenye iránti kereslet, elsősorban a gesztenyeliszt terjedő felhasználása miatt, mert arról köztudott, hogy gluténmentes termék, így az összetevőre allergiások is fogyaszthatják.

Tóth Renátó és párja, Tóthné Bedő Viktória az új ültetvényen Fotó: Horváth-Balogh Attila

– Erre alapozva az elmúlt időszakban megkerestük a viszonteladókat, modern csemetekertet alakítottunk ki, s igyekeztünk felhívni a potenciális termelők figyelmét is az új hibridre – folytatta a vezérigazgató. – Ennek köszönhetően az ősz folyamán nagyon sokan érdeklődtek, illetve vásároltak is az eurázsiai hibrid konténeres, a kemény fagyokig ültethető oltványából, 2800-3000 darab fogyott. Kamionnyi mennyiséget vittek tőlünk még Olaszországba is, itt, Dél-Zalában pedig tudunk olyan termelőről, aki háromhektárnyi szelídgesztenyést telepített a mi csemetéinkből.

A vezérigazgató hozzátette még: bátorítják a gazdákat, hogy fél- egy hektáros területre már érdemes szelídgesztenyét telepíteni, de csak öntözött körülmények közé, ám ez ma már minden gyümölcsfajra igaz.

– A Bouche De Betizac fajta 10 éves korában, öntözött körülmények között és a technológia betartásával fánként képes 30-40 kilogrammnyi termést adni – mondta Tóth István. – Húsz éves korában pedig már 60 kilogramm fölötti mennyiséget terem. Mivel a termése könnyen tisztítható, az ára magasabb, mint az átlagos fajtáké, a felvásárlók évjárattól függően 3-6 eurót is adnak kilójáért. Egy hektáron 200-250 fa fér el, ami azt jelenti, hogy ekkora területről, fánként 30 kilogrammos átlaggal számolva, rosszabb évben is minimálisan több, mint 10 millió forintnyi bevétel realizálható. Nem hiszem, hogy van még ilyen jól fizető kultúra. Hasonló a dió, de annak a tisztítása költségesebb.

Annak a bizonyos 3 hektáros ültetvénynek a borsfai fiatal növénytermesztő mérnök, Tóth Renátó a tulajdonosa. A most növényorvosnak tanuló szakember a fiatal gazda pályázaton nyert támogatást, ebből valósítja meg szelídgesztenye ültetvényét Bázakerettye határában.

– Családi gazdaságunkban főleg szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, búzával, kukoricával, repcével és szójával, továbbá 110 családos méhészetem van – bocsátotta előre a 27 éves fiatalember. – Szerettem volna bevezetni a kertészetet is, s igazából dió telepítését terveztem, de tavalyelőtt azt tapasztaltam, hogy a késő tavaszi fagyok komoly terméskiesést okoztak. Akkor úgy döntöttem, hogy mégsem diófákat ültetek, hanem szelídgesztenyéket, mert jobban tűrik a hideget, azoknak a fagy után sem volt semmi bajuk. Erre a 3 hektáros területre 555 darab csemetét telepítettünk el, s az első években öntözzük is az oltványokat, de abban bízom, hogy a későbbiekben elegendő lesz a természetes csapadék. Ha nem, lajtos kocsiból locsoljuk a fákat, mert kiszámoltam: a komplett öntözőrendszer kialakítása ugyanannyiba került volna, mint az ültetvény maga...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!