Válságban a tejágazat - Az olasz tulajdonosok eladnák a zalai mezőgazdasági cégcsoportot

A folytatást mégis a fejlesztésben látják, noha a cég olasz tulajdonosai el akarják adni zalai érdekeltségeiket.

A nyitott istállókban, a jászol melletti sorokban végig vízpára hullik a jószágokra. Az évekkel ezelőtti fejlesztés célja is az volt, hogy jobban érezzék magukat az állatok, s a kánikulai hőségben se essen vissza számottevően a termelés. Pedig nem könnyű értékesíteni most a tejet, legalábbis olyan áron nem, ami nyereséget is tartalmaz.

– Körülbelül kétezer szarvasmarhát tartunk, közülük ezer a borjú és az üsző, és ezer a tehén. Ezek közül 850-et fejünk, naponta 22-24 ezer liter tejet termelünk – foglalja össze Andrea Berlese ügyvezető a tehenészeti telep legfontosabb paramétereit.

Fejlesztési terveikkel Andrea Berlese is a folytatásban bízik Fotó: Pezzetta Umberto

Egy ideje már jobban megéri Olaszországba szállítani, így – mint elmondta –, a tej nagyobb részét olaszországi szerződött partnereknek viszik, ez hetente 4 kamion, azaz több mint 100 ezer liter.

– Ez nem a teljes megtermelt mennyiség, hetente még két kamion tejet a szabad piacon kell értékesítenünk. Hogyan? Van tíz telefonszámom, hívom a vevőket, egyezkedünk. Nem könnyű, az osztrákoknál sincsenek nagy tejfeldolgozó üzemek, és előnyben részesítik a saját tejtermelőiket. Hasonló helyzetben vannak a térségben más tejtermelő gazdaságok is, a magyar vevőkön kívül Szlovéniába, Ausztriába, Olaszországba próbálnak tejet értékesíteni.

Elmondta, jelentős beszállítói voltak a Pannontej Zrt.-nek, a feldolgozó cég azonban áprilistól megszakította e kapcsolatot, ami jelentős értékesítési gondot okozott. Az ügyvezető elmondta, a tavalyi évük jó volt, nyereségesen működtek, de nagy változásokat hozott 2015., és nem pozitív irányban.

Szomját oltja egy három hetes üsző, ebben a hónapban is 100 borjú születését várják

– Tavaly átlagosan 120 forintért tudtuk eladni a tejünk literjét, idén már csak 75 forintért. Ez havonta 30 millió forint veszteséget jelent – mondta a beszélgetésbe kapcsolódva Horváth Zoltán, a cég intézője.

A túlkínálatot az ukrán-orosz háború és az Oroszországgal szembeni uniós szigorítás miatt az orosz piacról kiszoruló nyugat-európai tejtermékek okozzák az ügyvezető szerint. A magyar feldolgozóknál olcsóbban termelő nyugati tejtermék-gyártók terítik áruikat a térségünkben is.

A cég olaszországi tulajdonosai eközben el akarják adni a zalai cégcsoportot, amibe beletartozik a megyeszékhelyi Kampfl Mezőgazdasági Kft. és a hottói Taxbi Kft. Előbbi növénytermesztéssel foglalkozik, mintegy 1500 hektáron. Érdeklődésünkre, hogy e nehéz tejpiaci körülmények, vagy a gazdasági társaságokat hátrányosan megkülönböztető magyar agrárpolitika lehet-e az oka ennek, kitérően válaszolt Andrea Berlese, aki maga is olasz, de már magyar állampolgár is. Azt mondta, változás történt a tulajdonosi körben, ez idézte elő a cégcsoport eladási tervét.

Ugyanakkor vezető társával, Horváth Zoltánnal együtt felidézték, hogy 2008-tól 2011-ig közel egymilliárd forint értékű beruházást, fejlesztést hajtottak végre a Taxbi Kft.-ben, részben a környezetvédelem, részben a termelés korszerűsítése érdekében, s 2013-ban további, mintegy 150 milliós beruházást valósítottak meg. Ezzel szemben az agrárpolitika alakítóitól azt hallani, hogy 80 százalékra kell növelni a családi gazdaság, s 20 százalékra szorítani a nagyüzemi termelés arányát. Sajátos perspektíva, kérdés, ki számára?

Bizonytalanságot érezhetnek a piacon, s hasonlót a kormányzat részéről. Mindezek ellenére Horváth Zoltán egy vaskos dokumentációt mutatott, újabb fejlesztési terveket. Vagy eladják a céget vagy nem, ha tovább működik, akkor viszont csak fejlesztéssel lehet folytatni.