Válaszd a hazait! - De milyen áron?

A megállapodás értelmében a mostani 60-65-tel szemben júliustól 80 százalék lenne a hazai élelmiszerek aránya a kereskedelmi forgalom zömét lebonyolító üzletekben.

A nyolcvan-húszas megállapodás egyelőre csak elvben született meg az agrárminisztérium, a kereskedők, a termelők, valamint a feldolgozók között, ám még sok a bizonytalanság a készülő etikai kódex körül. Többek közt például abban a kardinális kérdésben sincs megegyezés, mi is a magyar termék. Abban ugyan már megállapodtak a felek, hogy az áruházláncok kizárólag szolgáltatásért cserébe kérhetnek juttatást a termelőktől, ám az ezért elkérhető összegről még viták folynak. Bár betartását havonta ellenőrzi majd a négy fél képviselőiből álló bizottság, az etikai kódex önkéntes, megszegésének egyetlen büntetése a nyilvánosság.

A kódex minél több oldalú elfogadásában bízik az agrárium. Balogh Rudolf, a Zala Megyei Agrárkamara elnöke megerősíti ezt.

- Úgy tudom, egyelőre nem egyértelmű a kódex elfogadtatása. A multik szeretnék megtartani azt a szabadságukat, miszerint profitérdekeltségük alapján az árut onnan szerzik be, ahonnan a legkedvezőbb. Hogy mennyire fogják majd kötelezően betartani a megállapodásokat, még nem tudni - mondta az elnök.

Mint közölte, a kereskedelmi láncokhoz beszállító termelőkre ma több oldalról is teher hárul. Egyrészt jelentősek az akciózásokkor befizetendő polcpénzek, a termékek kifizetése pedig nem 30 napra történik, amit rendelet is előír, hanem 60, 90, sőt esetenként 120 nap is eltelik, míg pénzéhez jut a termelő.

- A mezőgazdasági, élelmiszeripari importtermékek aránya közelíti a 25-30 százalékot az áruházláncok polcain. Mi, az agrárium képviselete a lakossághoz is fordulunk, hogy több magyar árut fogyasszon. Egyrészt ez minőségi garanciát jelent, és a hazai élelmiszer termék ár-érték arányát tekintve paritásban van az olcsó importtermékkel - így az elnök.

Felvetésünkre, hogy a munkahelyek tömeges megszűnése idején reális-e fogyasztói patriotizmust feltételezni a vásárlóktól, így válaszolt: - Tudom, csökkenő jövedelmek mellett erre nagyon kis mértékben lehet számítani. Sajnos nem lehetünk olyan optimisták, mint kellene. De ne felejtsük, az agrárágazat termeléscsökkenése súlyos gondokat jelenthet a társadalomnak.

A tárgyalásokon az öt legnagyobb áruházlánc, köztük a Tesco is részt vesz.

- Polcainkon jelenleg körülbelül 70 százalék a magyar élelmiszerek aránya - fogalmaz Hackl Mónika szóvivő. - S bár készek vagyunk az együttműködésre, hisz a magyar gazdák érdeke is fontos, nekünk vásárlóinkra is tekintettel kell lennünk. Az első két szempont ugyanis, amit a fogyasztók figyelembe vesznek, az ár és a minőség. Kínálatunkban ezért ott kell legyenek a jó minőségű, ám olcsó árfekvésű élelmiszerek is, ezt viszont sok esetben csak importból tudjuk biztosítani. Tapasztalataink szerint a magyar termék csak addig versenyképes, míg nem drágább a külföldinél, 5-10 százalékos árkülönbség esetén ugyanis már az olcsóbbat választják, még ha az importból származik is. A jelenlegi magas euróárfolyam viszont előnyös helyzetbe hozhatja a hazai termelőket, hiszen termékeik egyre versenyképesebb árral tudnak bekerülni az üzletekbe. Ám hiába a megállapodás, ha bizonyos termékkategóriában hiányzik a megfelelő hazai kínálat. 



Van olyan élelmiszerféleség, amiből nincs is magyar termék
Fotó: Pezzetta Umberto

A hazai tulajdonú kereskedelmi láncok közül a keszthelyi központú Z+D Kft. fő tulajdonosával beszéltünk. Eckmann Ernő elmondta, szeretne magyar élelmiszert forgalmazni, ám nem mindig talál.

- Ahhoz, hogy hazai élelmiszer kerüljön a polcra, először termeltetni kellene. Például az egész zöldség szortimentet külföldről hozzuk be. A paprikát, paradicsomot, uborkát Spanyolországból, Olaszországból, Hollandiából, mert ott támogatott a termelés. Nálunk, hozzájuk képest nincs termelés, pedig lehetne zöldséget termelni ilyenkor itthon, hisz tele vagyunk termálvízzel. Amiből viszont lenne hazai termelés, ahhoz nincs élelmiszeripar. Amiből lehet, magyar árut teszünk ki a polcainkra, mert jobb ízű. Húsból hazait szerzünk be, de például nincs magyar vaj. Ha nem lesz a hazai termelés is hasonló mértékben támogatott, nem tud versenyképesen termelni itthon senki, mert túl nagy költségekkel állítja elő a termékét. Mi ez a 80 százalékos arányú magyar árut szorgalmazó megegyezés? Attól félek, csak vakítás. Nem jósolok neki nagy jövőt - mondta Eckmann Ernő.

Kovács Ferenc nagykanizsai baromfitartó évente 400 ezer brojlercsirkét nevel. Mint mondja, nem lehet tudni, jelenleg mekkora az aránya a hazai baromfinak az áruházláncok polcain. Egyedül az Interspar kötött szerződést kizárólagosan magyar baromfi értékesítésére a terméktanáccsal. A többieknél nehéz ellenőrizni, honnan származik az áru.

- Olyan jelöléssel kellene ellátni egyes multik által előkészített csomagolást is, hogy feltűnő legyen, honnan származik az áru. De a hűtőpultban levő, ömlesztett termék származását még akkor is homály fedi.

Megemlítette, az etikai kódexben hathatósan szabályozni kellene, mennyi polcpénzt vonhat le az árból a lánc. Nálunk ez 14 százalék körüli, szemben más országokban alkalmazott 3-5 százalékkal. - Sok jót nem remélek ettől a megegyezéstől - mondta Kovács Ferenc. 


Olvasóink véleményét a témáról ide kattintva olvashatja!