Több a marha, de keveset eszünk

Másfél évtizedes hagyománya van a Pannon Egyetem Georgikon Karon a húsmarha tenyésztési tanácskozásnak, mely országos konferenciává nőtte ki magát. Mint Dr. Polgár J. Péter dékán fogalmazott: az ágazat komoly fejlődésen esik át.

Az ezredfordulós mélypont után  ma már sikeres az ágazat, s van piaca a magyar marhának.

Komoly fejlődésen esett át az ágazat -mondta dr. Wagenhoffer Zsombor és dr. Polgár J. Péter

– Ma 150 – 160 ezer húshasznú tehenet tartunk nyilván az országban. 2010-ben nem érte el a 110 ezret, az ezredfordulón 21 ezer volt – szólt az adatokról érdeklődésünkre dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója. A szakemberek szerint a mennyiségi bővülést még erősebb minőségi javulásnak kell követnie. Ezt azonban sok tényező befolyásolja. Például a betegségek: a kéknyelv már jelen van hazánkban, ez ellen vakcina is van, a bőrcsomósodás terjedése elérte Szerbia déli részét, így védőintézkedésekre fel kell készülni hazánkban is.

– Ez a természetnek, időjárásnak legkiterjedtebb állattenyésztési ágazat: legelőre alapozott állattartás folyik, nem istállóban, nem zárt körülmények között szabályozzuk a hőmérsékletet. Ha szárazabb év van, a mutatók is erősen csökkenek. A másik, hogy az uniós támogatási rendszer néhány évig kiszámítható, 2020-ig látható, utána nem tudjuk mi lesz. Bízunk abban, hogy marad támogatás az ágazatnak, hiszen ez a legkörnyezetbarátabb állattartás a juhtartás mellett – de nem tudjuk, milyen lehetőségek lesznek. Harmadrészt gazdasági és politikai kockázatok, vagy állat-egészségügyi okok miatt egyik napról a másikra megtörténhet, hogy egy-egy piac időlegesen bezárul – elemezte  dr. Wagenhoffer Zsombor.

A húsmarha tenyésztési ágazatban ugyanis meghatározó az export. Statisztikák szerint hazánkban az egy főre jutó átlagfogyasztás 2-6 kiló – ezt a szakemberek alacsonynak tartják.