Más uniós országokban nem adóztatják, inkább támogatják a napelemeket

Ezt a véleményt fogalmazta meg Pődör Sándor, aki cégével huzamos ideje foglalkozik napelemes rendszerek telepítésével. Az egerszegi szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy áprilistól hálózathasználati, elosztói teljesítménydíj is terhelheti a napelemes rendszereket. A rendelet szerint amennyiben a háztartási méretű kiserőmű telepítését tervező rendszerhasználó igénybejelentése március 31-e után történik meg, akkor a 4 kW teljesítményt meghaladó részre elosztói teljesítménydíjat kell fizetnie. Az elosztói teljesítménydíj a rendelet hatályos szövege szerint jelenleg 0 Ft/kW/év, de semmi garancia nincs rá, hogy ez a közeljövőben nem fog változni.

Abban az esetben nem kell teljesítménydíjat fizetni, ha a napelemes rendszert úgy alakítják ki, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást, és erről az üzemeltető a hálózathasználati szerződéshez kapcsolódóan nyilatkozott.

- Ezt a 4 kW-os teljesítményhatárt az átlagos háztartások nem lépik át, tehát a többséget nem fogja érinteni, ám mégis negatív az üzenete ennek a lépésnek, és teljesen ellentétes az unióbeli megoldásokkal - mondta Pődör Sándor. - Más országokban ugyanis nem adóztatják, inkább támogatják az alternatív energiát. A németeknél arra is volt példa, hogy állam a megfelelő méretű, fekvésű tetőket bérbe vette a napelemek számára, és tíz év után ingyen átadta a rendszert a tulajdonosoknak - magyarázta.

Pődör Sándor: - A napelemes rendszerek valójában csökkentik a hálózat költségeit Fotó: A szerző

A most bevezetendő díjjal a törvényalkotói indoklás szerint a villamosenergia-rendszer működtetésének költségeihez járul hozzá a napelemet használó. Ez ugyanis az áram árának része, de ha a hálózatból nem veszünk áramot, sőt visszatermelünk, akkor ilyet nem fizetünk, a hálózatot mégis használjuk.

- Ez az érv szerintem téves. A napelemes rendszerek valójában csökkentik a hálózat költségeit, hiszen ha több helyről táplálnak a rendszerbe áramot, akkor kiegyenlítettebb az ellátás, kisebb távolságokra kell szállítani az áramot, ezért az ezzel járó veszteség is csökken - magyarázta Pődör Sándor.

A szakember úgy látja, az emelkedő költségek dacára élénkül a kereslet az alternatív energia, és a napelemek iránt is. Egy átlagos háztartás esetében a szokásos villamosenergia-fogyasztás mellett - tehát általában fűtés nélkül - a jelenlegi feltételek mellett tíz év alatt térül meg a beruházás, kérdés, milyen újabb költségre kell számítani. Érdemes felidézni, hogy korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény a napelemekre, mégpedig speciális áfakulcs formájában. Ez megszűnt, a 27 százalékos áfa után 2015 januárjában már termékdíjat vezettek be a napelemekre. E szerint kilónként 114 forintot kell fizetni az alternatív energiatermelő panelek után. A termékdíj eredetileg azt a célt szolgálja, hogy az állam ebből fedezze a hulladékká váló anyagok visszagyűjtését, ártalmatlanítását, újrahasznosítását, tehát a környezet védelmét is. Ez nem vitathatóan hasznos megoldás, ha például a csomagolóanyag-hegyekre gondolunk, aminek a visszagyűjtése és hasznosítása a kommunális szolgáltatókra ró terheket. A napelemekkel kapcsolatban azonban ezt a feladatot a forgalmazók, gyártók vállalták magukra.

- A panelek minden eleme újrahasznosítható, ezért elemi érdekünk ezeket visszavenni, a termékdíjat mi nem is hárítottuk át a megrendelőinkre - magyarázta Pődör Sándor. - Egy panel 20 kiló, ilyenből 14 darab elegendő teljesítményt ad le egy átlagos háztartásnak. Attól sem kell félni, hogy tömegesen kell ezek visszavételével foglalkozni, mert a napelemek élettartama évtizedekben mérhető. A legtöbb gyártó cseregaranciát vállal arra, hogy 80 százalék alá nem csökken a panel teljesítménye 25 év után sem, de működik ötvenéves napelem is - mondta.

Az alumíniumból, szilíciumból, illetve üvegből összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemek kilójáért tehát 114 forintot kell fizetni, miközben a savat és mérgező nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok vagy épp a gumiabroncs kilónkénti termékdíja 57 forint.