Szolgáltat és ellenőriz a hatóság

Ugyanakkor a terület társadalmi megítélése és az információk célhoz juttatása jelentősen függ a kommunikációtól is, amelynek megújítását szívügyeként kezeli a hatóság zalai elnöke.

– Függetlenek vagyunk a kormánytól, de nem függetlenek a jó kormányzástól – fogalmazta meg mottóját a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke, Rigó Csaba, aki valamivel több mint egy éve vezeti az Országgyűlés alá rendelt autonóm állami szervet. Legutóbb márciusban számolt be lapunknak a hatóság átalakításának addigi eredményeiről és a tervekről, ezúttal pedig az első évet vettük górcső alá. Téma van bőven, a közbeszerzés ugyanis mozgalmas, gyakran konfliktusos, ugyanakkor nemzetgazdasági szempontból meghatározó terület, amelynek a törvényi szabályozása 2017. január 1-től ismét változik.  Hogyan tud befolyásolni, alakítani egy ilyen szerteágazó rendszert a hatóság vezetője? Miért indul a korábbinál több hatósági eljárás? Tudják-e a gazdasági szereplők, hogy mikor kötelező „közbeszereztetniük"? Minderről szót váltottunk a Közbeszerzési Hatóság fővárosi székhelyén  Rigó Csabával.

Rigó Csaba: – Függetlenek vagyunk a kormánytól, de nem függetlenek a jó kormányzástól
Fotó: a szerző

– Azt ígértem, hogy egy igazán ügyfélbarát, szolgáltató hatóságot alakítunk ki, és az elmúlt évben sokat is haladtunk ezen az úton, de nyilván nem értünk a folyamat végére. Az időszak nagyon eredményes volt például a hatóság kapcsolatrendszerének erősítésében, de amit az új feladatok közt első helyen említenék, az a közbeszerzési eljárások során megkötött szerződések teljesítésének, módosításának ellenőrzése. E körben közel 220 indított ügyünk van, ebből 163 lezárt, 60 esetben kezdeményeztem  jogorvoslati eljárást, 13 büntetőfeljelentést tettem, 5  törvényességi felügyeleti eljárást indítottam, és kartell gyanú miatt 7 versenyjogi bejelentést tettem a GVH-nak – sorolta az adatokat Rigó Csaba.

A másik fontos feladat, amelyben átrendeződés történt, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (HNT) eljárások ellenőrzése. Ez ugyanis elnöki hatáskörbe került. Azokról az esetekről van szó, amikor az ajánlatkérő úgy dönt, hogy nyílt verseny mellőzésével egy adott ajánlattevővel akar tárgyalni. Erre ugyan van törvényi lehetőség (például ha csak egy adott cég rendelkezik kizárólagosan a feladat elvégzéséhez szükséges eszközzel, szaktudással vagy előre nem látható helyzet áll elő), de a körülményeket vizsgálni kell.

– Korábban automatikusan jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság, most lényegesen gyorsabban bíráljuk el az ilyen ügyeket, de szigorúbb kontrollt is gyakorlunk. Ezt az Európai Unió is nagyon fontosnak tartja. A HNT-k uniós átlaga 5 százalék, nálunk  13 százalék, ezt  csökkenteni kell, ami csak szigorúbb ellenőrzéssel valósulhat meg.

Több mint 700 esetben vizsgálta a hatóság a hirdetmény nélküli eljárásokat, és az elnök 38 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást, mert nem álltak fenn a törvényi feltételek. Az eredmény jól érzékelhető: a nemzeti hazai eljárásrendben tavalyhoz képest az év első 11 hónapjában drasztikusan csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma.

Rigó Csaba elmondta továbbá, hogy az úgynevezett egyajánlatos eljárásokat is figyelemmel kíséri az EU. A 2017. január 1-től hatályos törvényi módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége lesz  érvénytelenné nyilvánítani az eljárást, ha a kiírásra csak egyetlen ajánlat jön be, mert ez esetben vélelmezhető, hogy nincs verseny. Ilyenkor megismételhető az eljárás – ez az eredménytelenségi ok korábban nem szerepelt a törvényben.

– Más okból is előfordulhat, hogy én indítok hivatalból jogorvoslati eljárást. Ilyen például a közérdekű bejelentés. Az év első 11 hónapjában 143 esetben indítottam jogorvoslatot hivatalból – utalt az aktivitásra az elnök.

De mi történik akkor, ha a közbeszerzés valamely ajánlattevője alkalmatlanná válik a részvételre, például azért, mert kartellezés miatt a bíróság eltiltotta ettől? Ilyenkor indulhat úgynevezett öntisztázási eljárás. Ha az adott cég megtérítette a kárt, befizette a bírságot, aktívan együttműködött a hatóságokkal és meghozta a szükséges szervezeti vagy személyi intézkedéseket, azaz „öntisztáz", akkor visszatérhet a piacra ajánlattevőként.

Rigó Csaba a fontos feladatok közt említette a hirdetményellenőrzést is: a hatóság formai, jogi, tartalmi szempontból lektorálja a hirdetményt az uniós eljárásrendben, azaz megelőzi a hibás kiírások megjelenését. Ugyancsak elismerően szólt az elnök a Közbeszerzési Döntőbizottság munkájáról: a testület az év első 11 hónapjában annyi jogorvoslati eljárást bírált el, mint tavaly egész évben. Az átlagosan 24 napos ügyintézési határidőt informatikai támogatással tovább szeretnék csökkenteni, tette hozzá. Kérelemre 342, hivatalból 680 jogorvoslati eljárást indult, a kérelemre indulókhoz kapcsolódó igazságszolgáltatási eljárási díj pedig a felére csökkent a tavalyihoz képest. A hatóság elnöke 143 jogorvoslati eljárást indított, de kezdeményezett ilyet például az Állami Számvevőszék tipikusan a kórházak közbeszerzési mellőzései kapcsán, illetve a főügyészség és a KEHI is.

A mellőzés azt jelenti, hogy közbeszerzési eljárás nélkül kötnek szerződést a felek; ez súlyos mulasztásnak számít. Első fokon a döntőbiztosok zárják le a jogvitát közigazgatási határozattal, az 1023 esetből november végéig 482 esetben állapítottak meg jogsértést, és összesen közel 405 millió forint bírságot szabtak ki, ami messze meghaladja az előző évi adatot (konkrétan négyszer több). A bírságok összege a központi költségvetést gyarapítja. Az eredményességet jelzi, hogy a határozatokat csupán 20 százalékban támadják meg másodfokon, és az így folytatódó eljárások 88 százalékában a döntőbizottság nyer, mint alperes.

Rigó Csaba az önként vállalt feladatokról is szólt, e kategóriához sorolva a Közbeszerzési Akadémiát.

– Ez bátor vállalás, hiszen azt sugalljuk az elnevezéssel, hogy itt  a képzések során naprakész, magas szakmai színvonalú tudáshoz jutnak a felelős akkreditált közbeszerzési szakértők, így a továbbiakban már ők segíthetik az ajánlatkérőket abban, hogy jogszerű eljárást folytassanak le. Sokszor ezek a szakemberek tartják a kapcsolatot az ajánlatkérő helyett a Hatósággal, ők töltik fel a hirdetményeket. Ugyanakkor nemrég, kifejezetten az egészségügyi intézmények kérésére, a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek tartottunk konferenciát közösen a Miniszterelnökséggel. Megjegyzendő: például az agrárszektorban sem tudja feltétlenül mindenki, hogy 25 millió forintot meghaladó támogatás esetén kötelező a közbeszerzés. Ezért is van szükség az akkreditált szakértőkre – fejtette ki az elnök. Mint mondta, több mint kétezren vettek már részt az akadémia ingyenes rendezvényein.

S ha már önként vállalt feladat: jótékonysági akciót is szervezett nemrég a hatóság, Erdélybe, Böjte Csaba atya intézményeinek szállítottak tisztítószereket, gyermekruhákat, játékokat. Továbbá az állami szféra és a közélet különböző területein működő szervezetekkel kötöttek stratégiai együttműködési megállapodásokat, szintén segítendő a közbeszerzési rendszer működését. Kommunikációs területen pedig nagy terveket dédelgetnek: megújítják és közszolgálativá teszik az internetes portáljukat, az éves beszámolót újrastrukturálják, szeretnének a közbeszerzésben érintettekhez hasznos információkat és pozitív üzeneteket eljuttatni modern, felhasználóbarát felületeken. A közbeszerzési szabályok megértése ugyanis nem egyszerű, ezért is fontos az elnök számára, hogy segítő, szolgáltató hatóságként működjön a KH.

Rigó Csaba végül elmondta: mindig rendelkezésére áll annak, aki hozzá fordul, Zala megye pedig természetesen továbbra is közel áll a szívéhez. Végül személyes gondolattal zárta a beszélgetést, utalva az elmúlt évben végzett munkájára:

– A kihívásokat és a pozitív változásokat meg kell ragadnunk az életben. Jól érzem magam Budapesten, amikor pedig hazamegyek, akkor a család és az otthoni barátok igazi feltöltődést adnak.

2015 és 2016 első 9 hónapját összehasonlítva kétharmadára csökkent az összes közbeszerzési eljárás darabszáma, de értékben 13 százalékos növekedés történt.

2016 első 9 hónapjában a közbeszerzések értékének megoszlása:

Építési beruházás: 689,16 Mrd Ft, 41,9%.

Árubeszerzés: 514,76 Mrd Ft, 31,3%.

Szolgáltatás: 425,15 Mrd Ft, 25,9%.