Piacra vár a bor - Csak a cukorfok csökkent, a mennyiség nem

 A hegyközségeknél megtörténtek az összesítések, Süslecz Árpáddal, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnökével a zalai bortermésről beszéltünk.
- A 2010-es szüretek tükrözték az elmúlt év sajátosságait: Az esőkkel járó sok növénybetegséget, aminek kapcsán a szüretek kitolódtak, a mustfokok nem érték el a kívánatos szintet. Több növényvédelmi munkára volt szükség, mint egy klasszikus évben. Mint a hegyközségek számaiból kitűnik, egy-másfél mustfokkal elmaradtak az eredmények egy korábbi jó évhez viszonyítva  - mondja a borvidék elnöke.

Arra a kérdésre, mégis, mennyi volt ez az elmaradás, Süslecz Árpád a négy hegyközség adatairól elmondta: a zalaszentgróti hegyközség esetében átlagosan 15,8 cukorfokról beszélünk, a zalakarosi térségben 17,9-re átlagos cukorfokra érlelte a nap a szőlőket, a Kerka-Mura vidéken 17,6, a nagykanizsai hegyközségnél pedig 16,8 cukorfokot értek el átlagosan a termelők. Az elnök hangsúlyozta, hogy ezek átlagszámok, a szőlő fekvése, a terület mikroklímája szerint voltak jó 20 és felesek, és gyenge 15 cukorfokos mustok is. A bortörvény által megengedett másfél cukorfokot az esetek többségében bele kellett tenni a mustba, de ez tavaly jellemző volt országszerte. A 2010-es évjárat valószínűleg nem lesz a zalai borosgazdák büszkesége.
 
- Véleményem szerint ötven százalékos a gyengébb és közepes minőségű borok aránya, a másik fele pedig kiemelkedő minőségű. Elsősorban a korábbi szüretelésű fajták köréből kerültek ki a kiváló minőségű zalai boraink, de ezt ezernyi dolog befolyásolta még. A fekvés, a gazda szorgalma, szakértelme, és sorolhatnánk. Mennyiségben azonban nem, esetleg egy-két fajta esetében maradt csak kissé el a termés az előző évihez képest. Összesen 43 389 mázsa volt a négy zalai hegyközség szőlőtermése, ami alapján mintegy 62 ezer hektoliteres lékihozatalról beszélhetünk. Ez nagyjából azonos szinten van a 2009-es zalai terméssel.

A szakértő elmondta, míg országosan egész borvidékeket taroltak le a tavalyi természeti csapások, Zalában nem történt ilyen súlyos kártétel. Vajon az országos terméskiesés javította a zalai gazdák lehetőségeit?

- Egyelőre nem érzékeljük az ezzel kapcsolatos helyzetet. Azonban szomorúan jelzem, hogy bizonyos borral kapcsolatos lobbik mindig igyekeztek ezt az űrt máshonnan kipótolni. Ez a tény sajnos meglátszik a szőlővágási engedélykérelmek alakulásán is. Ha egy nyugdíjas termelőnek a nyugdíját bele kell tenni a termésbe, és 70 forintért viszik el tőle a bort, azt is úgy, hogy csak egy év múlva fizetik, akkor rengeteg gyönyörű szőlővel borított kultúrtáj fog elveszni a zalai dombokról, de az egész országból is  - utalt a borvidék elnöke az olcsó uniós, sok esetben ellenőrizetlen minőségű asztali borok áradatára és annak hatásaira.

Ugyanakkor önámításnak nevezte a szokásos közbevetést az áruk szabad áramlásáról. Erre ausztriai példát említett, mondván, ott, amíg a piacon van elég saját termésű boruk, addig oda más országból nem áramlik be nagyobb mennyiség. Mert mint mondta, komolyan veszik a termelői érdekképviseletet.

Az idei bor felvásárlási árak egyelőre nem alakultak ki, így arra a kérdésünkre, milyen árak várhatók, az előző évek tapasztalatai alapján válaszolt.

- Három évvel ezelőtt 95-100-105 forintért vette néhány felvásárló a zalai bort, tavaly már csak 70-80 forintért tudtak a borosgazdák nagybani áron értékesíteni, de azt is csak úgy, hogy egy év múlva fizetik ki. Az idei lehetőségeket pontosan még nem ismerjük, de ezek után mit reméljünk? Ma, aki nem tudja saját kézben tartani az ágazat minden szegmensét, tehát a szőlőművelést, a must, bor előállítását, és nem maga irányítja a kereskedelmi részt, az haszonra nem számíthat -  mondta a Zalai Borvidék elnöke.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felmérése szerint a hazai borkészlet kevesebb  a megszokottnál, mintegy 2,7 millió hektoliterre tehető,  de legfeljebb a késői érésű szőlőfajtákból készült borokból lehet hiány a piacon.