Megint kötelező lesz a kamarai tagság?

Az országos elnöki posztot tíz évig betöltött Német Ferenc nem indult, így az egyedüli jelölt, dr. Fialka György került a testület élére. Erről érdeklődésünkre Horváth József, a kamara megyei elnöke számolt be.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos küldöttei elé a nógrád-borsod-abaúj-zempléni szervezet delegálta Fialka Györgyöt, a rendészettudományok doktorát. Szinte jelképesnek is tekinthető, hogy a borsodi szervezet anyagi ellehetetlenülés miatt egyesült a szomszédos megyével, akárcsak a somogyiak Baranyával. A vagyonvédelmi kamara legnagyobb gondja ugyanis a finanszírozás hiánya. Az iparág szakmai szervezetében 2012-ig volt kötelező a kamarai tagság. Azóta nincs állandó bevétele, bár közfeladatot testált rá a jogalkotó. A helyzet visszás, hiszen az államháztartási törvény előírja, hogy a közfeladat ellátásához a fedezetet az állam biztosítja.

Horváth József: - Sikerült elérni a rezsi óradíj emelését Fotó: Archív

Mint ismeretes, a 15 szakmai kamara közül egyedül a biztonságinál szüntették meg a kötelező tagságot 2012-től. Emiatt a korábbi 130 ezres tagság drámaian csökkent, az elmúlt év második felében hétezerre mérséklődött, Zalában háromezerből száznál nem sokkal többen maradtak, plusz a 60 cég egy hatoda. Eközben az iparágban közel 100 ezren dolgoznak.

A jövőről szólva Horváth József a küldöttgyűlésen elhangzott néhány elképzelést osztott meg velünk. Először is át akarják alakítani a kamarát, ezért két hónapon belül várható az alapszabályuk megváltoztatása. Ezt a májusi küldöttgyűlésen szavazhatják meg, amikor a költségvetést is elfogadják. Ha a szervezet nem kap állami támogatást, akkor viszont újabb megyei szervezetek húzhatják le a rolót. Kérdés, mi lesz a támogatás ára? A megszellőztetett tervek között ugyanis szerepel a kötelező kamarai tagság visszaállítása, de a megalakítandó magánbiztonsági kamara már sokkal szélesebb kört érintene. Bevonnák például a fegyveres biztonsági őrséget, az önkormányzati rendészeket (közterület-felügyelők), a takarítókat, a biztonsági informatikai rendszerek működtetőit is. Ez még nagyon képlékeny elképzelés, de ha megvalósul, akár 200 ezer tagja is lehet az új szervezetnek.

A napi változásokról szólva elmondta, hogy sikerült elérni a rezsi óradíj megemelését, ennek általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2141 forint/óra. Ez március 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben, azzal hogy a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Azaz, hiába érvényes a szakmára is január 1-jétől a bérminimum 25 százalékos kötelező emelése, a rezsi óradíj ezt késve követi és csak körülbelül tíz százalékos növekedéssel. Ennek ellenére üdvözlendő az emelés, de a megyei elnök elmondta, az alacsonyabb rezsi óradíjat se mindig sikerült érvényesíteni, mert nagyon sok a trükközés, valamint a feketefoglalkoztatás az iparágban, amelynek méretét mutatja, hogy volumene eléri az ezer milliárd forintot.

Az új országos elnök hitet tett amellett, hogy ki kell fehéríteni a feketemunkától fertőzött ágazatot, ennek módszertanát pedig a köztestületnek kell kidolgoznia.