Ki indítja a motorfűrészt? Terepen az erdőfelügyelőkkel

Nem kért, és nem is kapott senki vágási engedélyt. Így ellenőrzésre indult a hatóság.

Bezeréd végén elhagyta aszfaltköpenyét az út, onnan már csak földutak kígyóznak a tájban. Hamarosan azok is eltűnnek a közeli erdőkben. Igyekszünk a csapásokon maradni, melyeken látszik, korábban súlyos vontatók jártak arra, nyilván fát szállítva.

- Alapvető feladatunk a hatósági munka, amit az erdőfelügyelő kollégák látnak el. A másik az erdőtervezés, a munkatársaink másik része a körzeti erdőterveket készíti. Hatósági feladatkör a bejelentett fakitermelések, az erdőgazdálkodási szakmai munkák ellenőrzése, és minden, az erdőkkel kapcsolatos ügyes-bajos dolog. Az ilyen esetek is, amikor engedély nélküli fakitermelésről kapunk bejelentést - mondta út közben Jagicza Attila, az igazgatóság megbízott vezetője.

Bezeréd fölött, magánerdőkben jártunk. Az ilyen helyen, ha szabályos a munka, az erdőgazdálkodónak be kell jelentenie a fakitermelési szándékát, s ha zöld utat kap a felügyelőségtől, akkor a munka megkezdése előtt a kitermelés technológiáját is szakszerűen magában foglaló műveleti lapot kell beadnia. Mint sejthető, ez esetben ez nem történt meg. Hogyan is történt volna, amikor a területnek erdőgazdálkodója sincs. Ha fát vágtak, az csak engedély nélküli fakitermelés lehetett. Mint a megbízott igazgató elmondta, a zalai, 110-120 ezer hektár erdőterület közel felét kitevő magánerdők mintegy 15 százalékának nincs felelős erdőgazdálkodója. Ezek a legproblémásabb területek.

- Nem sok, évente tízes nagyságrendű a kimondottan falopásnak minősülő, regisztrált eset. Évente 800 ezer köbméter az engedélyezett fakitermelés a megyében, és körülbelül 10 ezer köbméter az a mennyiség, amit engedély nélkül vágnak ki. Ezenfelül vannak esetek, amelyekről nem tudunk, nem derül rájuk fény, esetleg jóval később. Tapasztalataink szerint ez is 10 ezer köbméter körüli mennyiség lehet évente - említette a legális vágások és a falopás zalai arányait Jagicza Attila. Hozátette, messze nem olyan súlyos a helyzet, mint az ország keleti részében.

Lakott településtől jó két kilométerre jártunk az erdőben, ezúttal motorfűrészek zaja nem hallatszott.

Fülöp András körzeti erdőfelügyelő és Magyari István erdőfelügyelő a térkép és a GPS segítségével azonosították a bejelentő által jelzett területet, de már út közben is nyomokra bukkantunk. A mintegy 100 éves bükkösben itt is, ott is friss vágásfelületű fatuskók jelezték az illegális munka nyomát.

- Ennek a 25 hektáros erdőnek nincs túl sok tulajdonosa, 10-15 talán. Azonban a kárpótlás során 50 százalék tulajdoni hányadot kapott egy tulajdonos, aki azóta elhunyt, és a két örököse közül az egyik Svájcban, a másik Szingapúrban él. Ahhoz viszont, hogy itt erdőgazdálkodás induljon, a tulajdon 51 százalékával kellene rendelkezni. Ezt a magyar tulajdonosok sem érik el, a külföldieket valószínűleg nem érdekli, de egymás nélkül nem tudnak tenni semmit. Így most senki sem művelheti az erdőt, nem is felügyelik - magyarázta a legtöbb baj forrását, az osztatlan közös tulajdon egy speciális esetét az erdőfelügyelő, aki megjegyezte, van olyan 40 hektár körüli erdőterület, amelynek 280 tulajdonosa van.

Pár száz méterrel távolabb újabb nyomok. Az avarban fekvő, lavágott fakoronák árulkodtak a lopásról, az értékesebb tődarabokat elvitték. Egy-két teherautónyira becsülhető az ellopott mennyiség. Mivel nem sikerült tetten érni a tolvajokat, helyszíni szemle, kárfelmérés következik, majd erdővédelmi bírság kiszabására kerül sor. Utóbbit, mert nem gondoskodtak a birtokukban levő erdő védelméről, a tulajdonosoknak kell fizetniük, a tulajdoni hányaduk arányában. Más kérdés, hogy a bírságot mikor sikerül behajtani.

- A szállítások gyakoribb ellenőrzésével lehetne visszaszorítani az ilyen eseteket, de mi csak az erdőben ellenőrizhetünk, az országúton nem állíthatunk meg senkit - így Magyari István.

Néha az is előfordul, hogy maga az erdőgazdálkodó vág engedély nélkül. Fülöp András erre egy Egerszeg melletti példát mutatott. Akácfelújításra adtak engedélyt, ezzel szemben a gazdálkodó másfél hektáron kivágta az őshonos fafajokból álló faállomány egészét. Összesen 327 köbméternyi fát, közte tölgyeket, gyertyánt, diót, hársakat. Ott az engedély nélküli fakitermelő ismert, az eljárás végén a bírság elérheti a milliós tételt is.


ÉVENTE NÖVEKSZIK AZ ERDŐTERÜLET
Arra a kérdésre, hogy beleszámítva az engedély nélküli és a legális fakitermeléseket, hogyan alakul a zalai erdők mennyisége, nem kell-e attól tartani, hogy csökken, netán szétlopják a favagyont, Jagicza Attila elmondta, mindezzel együtt évente 1000 hektárral nő az erdőterület a megyében. Ezen belül 200 hektár növekmény annak tudható be, hogy erdőgazdálkodó híján egyes részeken nincs is kitermelés, 800 hektár pedig mezőgazdasági területek természetes beerdősülése révén válik erdővé.



Korábbi cikkeinket a témában megtalálja a kapcsolt anyagok között!