Kevesebb a táppénzt igénylő

A statisztikák szerint, míg 2010-ben naponta átlagosan 76 ezer honfitársunk jelentett beteget az országban, addig tavaly már csak 54 ezren nyomták az ágyat. Egyénekre bontva az annyit tesz, hogy négy éve átlagosan 27, tavaly pedig 24 napot töltött betegállományban egy magyar dolgozó. Történt ez annak ellenére, hogy a táppénzre jogosult munkavállalók száma az említett négy esztendő alatt 322 ezerrel növekedett. A fenti tendencia mögött sokan a munkahelyféltést sejtik, hiszen a lakosság egészségi állapotában nem állt be érzékelhető javulás. Hogy kiderítsük, megyénket mennyiben érintik ezek a változások, a Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervéhez fordultunk adatokért. A statisztikában nem szerepelnek a saját kifizetőhellyel rendelkező munkahelyek adatai.

Ezekből az olvasható ki, hogy az elmúlt négy évben igazán markáns visszaesés a 2010-es, illetve a 2012-es adatok között érzékelhető. Négy évvel ezelőtt megyénkben 313 386 volt a táppénzes napok száma, két évvel később azonban már csak 77 623, ami a negyedénél is kevesebb a korábbinak. Evvel párhuzamosan a kifizetett összeg is látványosan csökkent, 615,4 millió forintról 160,8 millióra. A visszaesés fő oka a passzív táppénz 2011 beli megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer átalakítása lehet. E vélekedést erősíti az is, hogy a markáns jogszabályi változásokat követő években már nem mutatkozott hasonlóan meredek zuhanás. 2013-ban 76 391 napot töltöttek táppénzen a zalaiak, ami nem drasztikus csökkenés, s az egyenletességet igazolja 2014. első féléve is, több mint 41 ezer táppénzes nappal.

Ugyancsak beszédes jelenség, hogy a nyári hónapokban, amikor a gyermekintézmények bezárnak, országos szinten csúcsra fut a gyermekápolási táppénzt igénylők száma. Kevéssé valószínű, hogy a szünidő kezdetén hirtelen ágynak dőlnek a gyerekek, hihetőbb, hogy a szülők nem tudják megoldani a fel-ügyeletüket. Úgy tűnik, Zalában mégis. Nálunk az adatok nem igazolják a „szünidőhatást”. 2012-ben a három nyári hónapban (június, július, augusztus) összesen 313 nap gyermekápolási táppénzt vettek igénybe a szülők, míg azt megelőzően, március, április, májusban több mint a dupláját, 708-at. Tavaly is a valósághoz tendáltak az adatok, a vírusos, megfázós tavaszi hónapokban 609 napig ápolták gyermekeiket a szülők, míg nyáron mindössze 243 napig.

A táppénzes idő csökkenése mögött tehát nem csak a jövedelemkieséstől és a munkahely elveszítésétől való félelem munkál. Ebbe az irányba hatnak a táppénz keresetpótló jellegét kidomborító jogszabályi változások is, amelyek biztosítják, hogy csak a jövedelem nélküli napokra járjon az ellátás. Gondoljunk csak bele, 20 évvel ezelőtt 3 napot még igazolás nélkül is betegszabadságon tölthetett a dolgozó...