A kereskedelmet kiemelten sújtja a munkaerőhiány

Több áruházlánc leépítéssel reagált a garantált bérminimum emelésére, hogy ne növekedjen a bértömege, ráadásul a kereskedelemben dolgozók 70-80 százaléka egy forinttal sem visz többet haza havonta a kötelezően előírtnál – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a Világgazdaságnak.

A szakszervezeti vezető arra reagált, hogy a blokkk.com figyelmeztetett: szédületes tempóban nő az üres álláshelyek száma a kereskedelemben. Az ágazatban alkalmazottak közül átlagosan ötből négyen bruttó 161 ezer forintot keresnek, aminek a nettója 107 ezer forint. A portál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második negyedéves adatai alapján rávilágított:

Míg 2013-ban 1698 üres álláshely volt a szektorban, addig idén már 5971, vagyis több mint három és félszer annyi. Összehasonlításképp: a teljes versenyszférát tekintve 18 046-ról szökött fel 48 460-ra a betöltetlen pozíciók száma, azaz itt kevésbé drasztikus, 2,7-szeres a növekedés.

A KASZ elnöke szerint nem találnak a bolthálózatok munkaerőt, legfeljebb egymástól szipkázzák el az embereket, az elvándorlás pedig elsősorban a szakképzettséggel rendelkezőket érinti. Kiemelte, hogy a keleti országrészből egyre többen költöznek Nyugat-Magyarországra, de a nagy részük ott sem horgonyoz le, hanem inkább Ausztriában, Németországban próbál szerencsét.

Létszámkvótás javaslatokra valóban nincs szükség – ilyen például a 70 négyzetméterenkénti vagy 36 millió forintos árbevétel alapján egy-egy fő alkalmazásának elrendelése –, hiszen az üzletek szeretnének pluszmunkaerőt, de nem találnak – világított rá lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Mint mondta, egyrészt a közszférából a versenyszféra felé kellene irányítani a munkavállalókat, másrészt dinamikusan csökkenteni kellene a munkaadói járulékokat.

Meglehetősen feszült tehát a munkaerőpiac a kereskedelemben, ahol 2014-ben az online pénztárgép bevezetése létszámemelést hozott, ám a 2015-ben elrendelt vasárnapi boltzár tavaly áprilisi eltörlése után több embert kellett volna felvenni – de ekkor már a munkaerő-kínálat is gyengébb volt.