A huszonkettes csapdája Hévízen

A pandémia miatt jelentősen csökkentek az önkormányzat adóbevételei, és kiesett a központi védekezés miatt elvont idegenforgalmiadó-támogatás is. Papp Gábor polgármester azt mondja, a talpra állás több évet vesz majd igénybe, hiszen például az elmúlt 10 év átlagából számított bázisévhez képest idén jó, ha 50 százalékra teljesít Hévíz a vendégéjszakákat illetően. A jelentős bevételkiesés pedig a város fenntartásában komoly nehézséget okoz.

– Hévíz a turizmusból és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokból él, igaz ez a vállalkozásokra és az önkormányzatra is – fogalmaz a polgármester. – Az ebből származó pénzt fordítjuk vissza az úgynevezett nem kötelező feladatokra, így rendezvényekre, a marketingre, a város virágosítására, a pályázati önerők biztosítására, karbantartásokra és a múzeumok működtetésére. Ezekre egy turizmusból élő településen szükség van ahhoz, hogy a vendég ide jöjjön, jól érezze magát, és a megszokott minőséget kapja. Most viszont úgy áll a helyzet, hogy a 235 fős önkormányzati szférában – tehát a hivatalban és az intézményeknél – dolgozó emberekből 85-öt el kellene azonnal bocsátani. Ez papíron, matematikailag igaz, de emberileg és logikai alapon sem szabad így kezelni a krízist, hiszen akkor megállna az élet Hévízen. Működne ugyan a bölcsőde, az óvoda, a szociális otthon, és csupán ennyi maradna. Ez a 22-es csapdája: ha nincs forrás turisztikai feladatok finanszírozására, csökken a vendégek elégedettsége, és még tovább csökkennek a turisztikai mutatóink.

A világméretű recesszió miatt, teszi hozzá Papp Gábor, a hévízi vállalkozásoknak is csökkennek a bevételeik, hiszen kevesebb a turista, így ők a korábbiaknál természetesen összességében kevesebb pénzt hagynak itt, ami a városi adóbevételek jelentős visszaesését is okozza. Ugyan Hévízen növekszik a belföldi turisták száma, de ez nagyon messze van a szükségestől, a külföldi küldő piacoknál pedig az jelent gondot, hogy most minden ország szeretné otthon tartani polgárait, így segítve saját gazdasági kilábalását, tehát jóval kevesebben érkeznek távoli tájakról.

– Dönthetnénk úgy, hogy elhagyjuk önként vállalt, a turizmus fenntartásához nélkülözhetetlen feladatainkat, de akkor elmaradnának a vendégek, hiszen ők attrakciókat, programokat, minőséget keresnek – szögezi le a polgármester. – Ugyanakkor nemcsak megtakarításokban, hanem bevételnövelésben is gondolkodnunk kell, hogy hosszabb távon is tudjuk a helyzetet normalizálni és észszerűen fenntartani. Előbbi esetben lesz olyan, akinek megszűnik a munkahelye, vagy csak négy órában tudjuk foglalkoztatni, utóbbiban pedig elkerülhetetlennek látszik, hogy hozzányúljunk a helyi adókhoz. Átszervezéseket és összevonásokat kell végrehajtanunk kényszerűségből, s pár milliónként betömni ezt az óriási lyukat. Úgy számolunk, a helyzet normalizálása nagyjából két évet vesz igénybe, addigra talán visszatérnek a vendégek is a megszokott létszámban.

Papp Gábor azt mondja, a város fejlesztéséről továbbra sem mondanak le, hiszen elnyert pályázataik vannak, sok esetben már a támogatási összeg is az önkormányzat számlájára érkezett. E tekintetben az okoz problémát, hogy a tervezéshez képest emelkedtek a költségek, de a különbséget a város most nem tudja finanszírozni, ezért kormányzati segítséget vár. Az önerős fejlesztéseket viszont elhalasztják, hiszen azzal is spórolnak.

– Az egyetlen esélyünk, ha a szigorú takarékosság mellett megtartjuk a megszokott színvonalat. Most a kollektív önvédelem után kollektív összefogásra van szükség. A veszélyhelyzetben jól vizsgázott a város, és szerintem most is jól fog.

Az is hátrányos, hogy három hotel nem nyitott ki, mert felújítják, s egy továbbiban is munkák folynak, így az csak kétharmad házzal működik. Ez is komoly kiesés, és persze sokak munkahelyét érinti, akik segélyért, segítségért jelentkeznek az önkormányzatnál, ami szintén komoly kiadás.

– Persze ez hosszabb távon öröm, hiszen ezek a szállodák kinyitnak majd, vélhetően több munkaerőre lesz szükségük, így több pénzt fognak termelni magasabb minőségen – hangsúlyozza Papp Gábor. – Tehát lebeg előttünk egy pozitív vízió, de az elkövetkezendő egy-két évet át kell vészelni. Ez mindenki részéről lemondással, önmérséklettel jár, és változtatni kell a gondolkodásunkon.

Az önkormányzat magán kezdte a megszorításokat: 20 százalékkal mérsékelték a képviselők és a külső bizottsági tagok tiszteletdíját, a hivatal külsős szerződéseit pedig a felére csökkentették. A racionalizálás minden intézményt érint majd, és a sportkörtől is vontak el támogatást, így a labdarúgók ősszel akkor sem indulnának az NB III.-ban, ha arra felkérnék őket.

Hévízen átszervezik az orvosi ügyeletet is, amelyre eddig 70 millió forintot fordítottak évente. A tervek szerint a jövőben úgy működne, ahogyan a veszélyhelyzet idején kötelező volt: összevonva a keszthelyivel. Ebben a Balaton-parti város is partner, a két önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat. Papp Gábor azt mondja, ezzel a biztonságos ellátás nem sérül, viszont a megtakarított 10-20 millió forintból több ember munkahelye megmenthető. Egy másik fontos változás, hogy összevonják a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.-t és a TDM-egyesület munkaszervezeteit, ők szervezik majd a város turisztikai nagyrendezvényeit, a művelődési ház pedig elsősorban a kulturális intézményeket, a múzeumokat, a könyvtárt és a mozit működteti.

– Ugyanakkor egyeztetést kezdeményezünk a nyugat-balatoni települések vezetőivel annak érdekében, hogy hangoljuk össze a programjainkat – mondja Papp Gábor. – Ennek az a célja, hogy a vendégeket 10-20 kilométeres körzetben mindig várja minőségi kulturális kínálat, de nem feltétlenül külön-külön, túlvállalva magunkat.

A polgármester hangsúlyozza, a reptérről a város nem mond le, hiszen annak léte hozzájárul a térség turizmusának fejlődéséhez. Szerinte a Hévíz-Balaton Airport Nyugat-Magyarország kitörési lehetősége, nemcsak a turizmus, hanem az áruszállítás tekintetében is. A norvég pilótaiskola építése ugyan a vírushelyzet miatt csúszik, de a befektető jelezte, szándékát továbbra is fenntartja. A reptérnél heteken belül pozitív fejlemények várhatók, a charterjáratok pedig idén is közlekednek, még ha a korábbinál kisebb számban is.
A polgármester elmondta: Hévíz státuszjelentést készített a kormány számára, pontos adatokkal bemutatva saját helyzetét, amelyből kiderül, milyen segítségre lenne szüksége a városnak.

– Sok apró, ám jelentős intézkedéssel és az önerős fejlesztések elhalasztásával szép lassan talpra állhatunk, amennyiben nem lesz rosszabb a járványhelyzet – hangsúlyozza Papp Gábor.