Hajrában a halászok

Ennek a mennyiségnek pedig legalább a felét az év végi ünnepek alatt.

Így aztán országszerte folyamatban van a halászat a tógazdaságokban, hogy karácsony táján minden asztalon ott legyen a hagyományos halétel. A zalaszentgróti teleltető halastavak mellett is nagy a forgalom, korán reggel ott sorakoznak a tartályos autók, és tonnaszám viszik a friss halat az áruházakba vagy hal szaküzletekbe. Egészen karácsonyig folyamatosan hálózzák a halat a jéghideg vízből, s ha befagy a felület, akkor a jég alatt húzzák majd a hálót.

– Az idei év kedvezett a tógazdasági haltermelésnek Magyarországon. A kialakult meteorológiai viszonyok, a magas nyári hőmérséklet, a bőséges csapadék jól jött a halászoknak. Nagytestű, kitűnő húsminőségű halak növekedtek a tógazdaságokban. Így aztán karácsonyra is bőséges az ellátás. Ami a termés mennyiségét és minőségét illeti, jó év áll mögöttünk – mondja dr. Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterülethasznosítók Szövetségének elnöke, a Tógazda Zrt. vezérigazgatója.

Mint hozzáteszi, a haltermelést meghatározó természeti, időjárási körülmények mellett a piaci meghatározók már nem ilyen kedvezőek.

– Ebből a szempontból nem ilyen jó a helyzetünk, mert gyakorlatilag a tavalyi árakon tudunk csak értékesíteni a hazai és az európai piacon. A nyári időszakban a megnövekedett európai kereslet átmenetileg emelte a ponty árát, de az év végére az árak az előző évek szintjére estek vissza. A termelők tehát többletbevételre nem számíthatnak, és a magas áfa még mindig fogyasztásvisszafogó hatású. Míg a sertésnek és a baromfinak már levitték 5 százalékra a forgalmi adóját, addig a hal- és haltermékek árában a vevőknek még mindig 27 százalék adót kell megfizetniük. A hústermékek közül a hal és a szarvasmarha ára maradt ezen az áfa-szinten. Reméljük, hogy 2017-2018-ban a kormányzat már ebben a körben is tervez változást. Az egészséges halhúsból ugyanis jóval többet kellene fogyasztani. Európában az egy főre jutó halfogyasztásban az utolsók vagyunk az évente egy főre jutó 5 kilogrammal, de úgy, hogy ebbe az import tengeri halat is beleszámítjuk. Ebből az 5 kilóból mintegy 1,5-2 kilogramm a Magyarországon előállított édesvízi haltermék. Ugyanakkor az uniós átlagfogyasztás egy főre vetítve 26 kilogramm. De vannak olyan országok, például Portugália, Spanyolország, ahol a 70 kilogrammot is eléri – mondta a piaci és fogyasztásbeli aránytalanságokról a szakember.

Dr. Németh István hozzátette, a csekély hazai fogyasztás mellett jelentős exportforgalmat bonyolítanak le a magyar halgazdaságok. Elsősorban Lengyelországban, Romániában, Ausztriában kedveltek a magyar édesvízi halak. Busából, pontyból, süllőből, csukából jelentős a magyar szállítás. Magyarországon 24 ezer hektár vízfelületen folyik haltermelés, és a tógazdaságok mintegy 20 ezer tonna halat állítanak elő évente.

– Ez azonban nem mind étkezési hal, ugyanis az édesvízi haltermelés ciklusa három év. Az ivadékot és a kétéves, úgynevezett növendék állományokat nem értékesítjük, hanem továbbtenyésztjük. Talán azt is kevesen tudják, hogy a pontytermelés jelentős takarmányfogyasztó ágazat. Három és fél-öt kilogramm közötti takarmánymennyiségből, azaz búzából, kukoricából, árpából tudunk előállítani egy kiló pontyhúst. Az ágazat problémája a magas adótartalom mellett az is, hogy egy uniós irányelv következtében 2016 októberétől a kormányzat a haltermelőknek visszaállította az úgynevezett vízkészlet-használati járulékot, ami költségnövekedést jelent az ágazatban. Most próbálunk lobbizni azért, hogy ezeket a díjakat csökkentsék, hiszen tulajdonképpen a mi esetünkben az esővíz felfogásáról van szó.

Dr. Németh István elmondta, hogy a hazai haltermelő ágazat a jobb érdekérvényesítés érdekében erősíti a szakmai összefogást.

– Ezen a pénteken, december 16-án a Magyar Aquakultúra Szövetség és a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége összeolvad. A kettőből egy érdekvédelmi szervezet, a Magyar Aquakultúra és Halászati Szövetség (MAHAL) alakul meg. Az új halászati szövetség már mintegy 90 százalékban lefedi az összes magyarországi haltermelőt és aquakultúrával foglalkozó vállalkozást. Mi szakmaközi szervezetként szeretnénk elismertetni a MAHAL-t a mezőgazdasági tárcánál. Egyúttal a multinacionális áruházláncokkal szemben is erősebb érdekérvényesítést remélünk ettől a szélesebb körű szervezettől – mondta dr. Németh István.