Őshonos gyümölcsök

2018.10.12. 07:00

Gesztenye és aszalt szilva fajtabemutatót tartottak Pölöskén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Pölöskei Növényfajta-kísérleti Állomásán csütörtökön gesztenye és aszalt szilva fajtabemutatót, valamint aszalt szilva bírálatot tartottak.

Hajdu Péter

Dr. Szani Zsolt előadást és bemutatót is tartott a szúrós héjú gesztenyéről Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap

Lukács József, a Nébih tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese köszöntőjében a növényfajta-kísérletek történetéről szólt, illetve, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) már ötödik éve szervezik a különböző termények, gyümölcsök fajtabemutatóit. A cél: megfelelő segítséget adni a gazdálkodóknak a termesztéshez. Süle Katalin, a NAK megyei elnöke is köszöntötte a nagy számban megjelent gazdákat és szakembereket, majd az idén megindított jégkárenyhítő hálózat tapasztalatairól és az EU közös agrárpolitikájáról szólt.

Dr. Szani Zsolt előadást és bemutatót is tartott a szúrós héjú gesztenyéről Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap

Főszerepben a gesztenye és a szilva

A szakmai nap két gyümölcse a gesztenye és a szilva volt, utóbbi kapcsán most az aszalás került a középpontba. A gesztenye őshonos növényünk, de igényei miatt nem termeszthető az egész országban. A Nyugat- és Dél-Dunántúl, valamint a Dunazug a hazája.

Termőterülete viszont szerény, jelenleg 300-400 hektáron mintegy 1000 tonna terem belőle, de ehhez még 2500 tonnát importál az ország. A szilva viszont a második legnagyobb termesztett gyümölcsünk, évente 45-50 ezer tonna terem az országban, mintegy 8000 hektár területen.

Képünkön az állomás munkatársai rendezgetik a kínálatot (balról): Tóth Ilona, Gáspár Gyuláné, Bálizs Lászlóné és Csapóné Bartus Róza 19 szilva fajtából aszalt kóstolót készít elő. Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap

Dr. Szani Zsolt, a Nébih témavezető szakembere a gesztenyenemesítés és fajtahasználat eredményeiről szólt.

– Az európai gesztenyetermesztés kettős helyzetben van: fellendülőben, és egyúttal válságban is – fogalmazott. – Folyamatosan növekszik iránta a kereslet, az ára emelkedik, de a kéregrák nevű betegség Európában súlyos károkat okoz a kontinensünkön hagyományosan termesztett európai szelídgesztenyében, a Castanea sativában. Ez ellen a nemesítők azzal próbálnak védekezni, hogy a kéregrákkal szemben ellenállóbb ázsiai gesztenyefajtákkal keresztezik az európaiakat. A mai nap egyik célja is az, hogy ezeket a gesztenyefajta újdonságokat bemutassuk a termelőknek.

Szili Ferenc, a fajtakísérleti állomás vezetője elmondta: 2012-ben állították be a telepen a hat hazai fajtából álló ültetvényt, amit még abban az évben négy fajtajelölttel, két éve pedig további tíz fajtával, illetve fajtajelölttel bővítették.

A bemutatóteremben sorakoztak a fajták

A bemutatóteremben sorakoztatták fel a gesztenye és szilva fajtákat, utóbbiakat aszalvány formájában. Az aszalás technikájáról ugyancsak előadást hallhattak az érdeklődők.

– Másfél hektáros szilva ültetvényünkön mintegy száz fajtát tartunk – tájékoztatott Uzoni Dezsőné telepvezető-helyettes. – Tizenkilenc fajta szilvát aszaltunk a bemutatóra. Ezeket a közönség bíráló lapon pontozza, a Nébih pedig az összesítés alapján állítja fel a rangsort a legkedveltebb aszalt szilvákról.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!