Gazdasági bűnök, közös bűnhődés?

 - A régióban Magyarországon volt a legmélyebb a recesszió. Az államadósság és a munkanélküliség nőtt, a GDP és a lakosság fogyasztása erősen visszaesett, ami nem is csoda, hiszen a magyar emberek 43 százalékának nincs megtakarítása - kezdte Halm Tamás, hozzátéve: a válság a közgazdaságtudományon belül és azzal szemben is komoly kételyeket ébresztett.

A válság és az arra adott reakciók egyébként hasonlóak voltak az 1929-es krízishez, illetve felhasználták az akkor szerzett tapasztalatokat.

- Az első feladat a pénzügyi szektor működőképességének fenntartása volt, melynek részeként az államok pénzt pumpáltak a gazdaságba, bankmentő csomagokat dolgoztak ki, ezzel előzve meg a még nagyobb bajt. Sok országban lazult a monetáris politika. Emellett fenn kellett tartani a nemzetközi tőkeáramlást és együttműködést, s élénkíteni a keresletet. Szlovákiában és Németországban ez utóbbit szolgálta például a roncsprémium. Egy kikötés volt: nem szabad a szomszéd rovására megoldani a problémákat.

Az intézkedések ellenére több mint 300 bank ment csődbe az USA-ban, ami egyfajta piactisztulásnak is felfogható. Az általános keresletélénkítés azonban csak a nagy, zártabb gazdaságokban volt sikeres.

- Magyarország úttörő volt a világban, amikor 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaphoz, a Világbankhoz és az EU-hoz fordult támogatásért - folytatta Halm Tamás, megjegyezve: a Bajnai-kormány a válságkezelés során majdhogynem ugyanazokat az ágazatokat tartotta fontosnak, amelyeket az Új Széchenyi-terv is kiemel. Ezek: egészségipar, közlekedés, tudomány és innováció, turizmus, mezőgazdaság, építőipar, amihez az Orbán-kabinet hozzátette az energia, lakáshelyzet és vállalkozásfejlesztés témaköreit. Mindkét kabinet úgy gondolta tehát, hogy szükség van kormányzati iránymutatásra a gazdaságban.

A közgazdász szólt a válság terheinek megosztásáról is.

- Az adócsökkentés és a családi adókedvezmény a magasabb keresetűeknek kedvez, előbbivel a GKI számításai szerint az adózók 25-30 százaléka járt jobban, a pénzt tehát a szegényektől a gazdagok felé csoportosítják, amire szükség is van, mert akkor megy jól a gazdaságnak, ha a jómódúak úgy érzik, érdemes itthon befektetni. Az azonban kérdéses, hogy a járandóságok csökkentésével, megvonásával munkára lehet-e bírni az embereket... - vetette fel Halm Tamás. - Mivel piacgazdaságban élünk, a vállalkozók terheit feltétlenül enyhíteni kellene, hisz amellett, hogy biztosítják a foglalkoztatást, ők állnak azokon a parancsnoki posztokon , ahol előállítják a GDP-t.

A válság miatt a kapitalizmust és a liberalizmust persze nem kell eltemetni, teszi hozzá a közgazdász, a piacgazdaság ugyanis nagyon erős. Ám, hogy a krízis okozta problémákat kezelni tudjuk, kulturális megújulásra és alapértékeink újrafelfedezésére van szükség, s olyan politikára, ami a környezetben, a társadalomban és a gazdaságban is biztosítja a fenntarthatóságot. Az a fajta fogyasztói társadalom tehát, amiben élünk, nem biztos, hogy a legjobb út, hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint elengedhetetlen, hogy szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás, ami egyre több vállalat számára válik fontossá.

- Az adócsökkentés és a családi adókedvezmény a magasabb keresetűeknek kedvez, előbbivel a GKI számításai szerint az adózók 25-30 százaléka járt jobban, a pénzt tehát a szegényektől a gazdagok felé csoportosítják, amire szükség is van, mert akkor megy jól a gazdaságnak, ha a jómódúak úgy érzik, érdemes itthon befektetni. Az azonban kérdéses, hogy a járandóságok csökkentésével, megvonásával munkára lehet-e bírni az embereket... - vetette fel Halm Tamás. - Mivel piacgazdaságban élünk, a vállalkozók terheit feltétlenül enyhíteni kellene, hisz amellett, hogy biztosítják a foglalkoztatást, ők állnak azokon a parancsnoki posztokon , ahol előállítják a GDP-t.

A válság miatt a kapitalizmust és a liberalizmust persze nem kell eltemetni, teszi hozzá a közgazdász, a piacgazdaság ugyanis nagyon erős. Ám, hogy a krízis okozta problémákat kezelni tudjuk, kulturális megújulásra és alapértékeink újrafelfedezésére van szükség, s olyan politikára, ami a környezetben, a társadalomban és a gazdaságban is biztosítja a fenntarthatóságot. Az a fajta fogyasztói társadalom tehát, amiben élünk, nem biztos, hogy a legjobb út, hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint elengedhetetlen, hogy szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás, ami egyre több vállalat számára válik fontossá.

- Az adócsökkentés és a családi adókedvezmény a magasabb keresetűeknek kedvez, előbbivel a GKI számításai szerint az adózók 25-30 százaléka járt jobban, a pénzt tehát a szegényektől a gazdagok felé csoportosítják, amire szükség is van, mert akkor megy jól a gazdaságnak, ha a jómódúak úgy érzik, érdemes itthon befektetni. Az azonban kérdéses, hogy a járandóságok csökkentésével, megvonásával munkára lehet-e bírni az embereket... - vetette fel Halm Tamás. - Mivel piacgazdaságban élünk, a vállalkozók terheit feltétlenül enyhíteni kellene, hisz amellett, hogy biztosítják a foglalkoztatást, ők állnak azokon a parancsnoki posztokon , ahol előállítják a GDP-t.

A válság miatt a kapitalizmust és a liberalizmust persze nem kell eltemetni, teszi hozzá a közgazdász, a piacgazdaság ugyanis nagyon erős. Ám, hogy a krízis okozta problémákat kezelni tudjuk, kulturális megújulásra és alapértékeink újrafelfedezésére van szükség, s olyan politikára, ami a környezetben, a társadalomban és a gazdaságban is biztosítja a fenntarthatóságot. Az a fajta fogyasztói társadalom tehát, amiben élünk, nem biztos, hogy a legjobb út, hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint elengedhetetlen, hogy szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás, ami egyre több vállalat számára válik fontossá.

A válság miatt a kapitalizmust és a liberalizmust persze nem kell eltemetni, teszi hozzá a közgazdász, a piacgazdaság ugyanis nagyon erős. Ám, hogy a krízis okozta problémákat kezelni tudjuk, kulturális megújulásra és alapértékeink újrafelfedezésére van szükség, s olyan politikára, ami a környezetben, a társadalomban és a gazdaságban is biztosítja a fenntarthatóságot. Az a fajta fogyasztói társadalom tehát, amiben élünk, nem biztos, hogy a legjobb út, hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint elengedhetetlen, hogy szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás, ami egyre több vállalat számára válik fontossá.

A válság miatt a kapitalizmust és a liberalizmust persze nem kell eltemetni, teszi hozzá a közgazdász, a piacgazdaság ugyanis nagyon erős. Ám, hogy a krízis okozta problémákat kezelni tudjuk, kulturális megújulásra és alapértékeink újrafelfedezésére van szükség, s olyan politikára, ami a környezetben, a társadalomban és a gazdaságban is biztosítja a fenntarthatóságot. Az a fajta fogyasztói társadalom tehát, amiben élünk, nem biztos, hogy a legjobb út, hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint elengedhetetlen, hogy szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás, ami egyre több vállalat számára válik fontossá.