Földhasználati döntéstámogató rendszert hoznak létre – Szakmai műhelytalálkozó Egerszegen

Azért, hogy a döntések megalapozottak legyenek, illetve fenntartható fejlődés menjen vég­be, egy uniós projekt, a Horizon 2020 program keretében megvalósuló Landsupport projekttől várható informatikai eszköz készül.

A Landsupport projektben 19 uniós intézmény vesz részt, közülük három található Magyarországon. A Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Zala Megyei Önkormányzat, valamint a Kőszegen működő Institute of Advanced Studies (IAS) s e szervezetek együttműködő partnerei tartottak a megyeházán tegnap szakmai műhelytalálkozót. A programot Pácsonyi Imre, a megyegyűlés alelnöke nyitotta meg, s a rendkívül újszerű és összetett pályázati projektben való széles együttműködés szükségességét hangsúlyozta. A tavaly májusban indult és 2021 végéig megvalósítandó, hétmillió eurós büdzséjű Landsupport lényegét Hermann Tamás, a Pannon Egyetem Georgikon Kar tanársegéde ismertette.

– A természeti, környezeti értékeinket, a területek beépítettségét, a földvagyont, mindent nyilván kell tartani és monitorozni szükséges, nehogy egyes beruházásaink a természeti, környezeti források romlásához vezessenek. Minden térségi beruházást vagy bármilyen döntést, ami a környezetet érinti, úgy kell megvalósítani, hogy figyelembe vegyük, hol lehetséges ez a leghatékonyabban. Ehhez a szakmapolitikai iránymutatásokat, kapcsolódó jogszabályokat is észben kell tartani, ugyanis mindez együtt határozza meg, ki milyen döntéseket hozhat. A Landsupport olyan szoftver fejlesztését jelenti, amely mindezeket a szempontokat figyelembe veszi. Egy ilyen szoftvert fogunk átadni a döntéshozóknak, akik lehetnek akár gazdálkodók, mezőgazdasági termelők vagy akár a szakmapolitika különböző szintű képviselői – mondta Hermann Tamás.

A szakember több oldalról is megvilágította a szoftver jelentőségét és a vele szemben érvényesülő követelményeket. Elsősorban a komplexitásra hívta fel a figyelmet, hiszen egy ilyen eszközzel kapcsolatos igények, mint például az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdasági termelés, a növekvő népesség szükségletei, sokszor ellentmondanak a felvetődő problémáknak, gondoljunk a talaj károsodására, a számos lehetséges következmény ismeretének hiányára. A leendő eszköz hatalmas mennyiségű adat felhasználását, összekapcsolását feltételezi.

– Ezt nevezzük térbeli cyber-infrastruktúrának, hiszen nem mi gyűjtjük össze és tároljuk a létező adatokat, hanem megpróbálunk kapcsolódni mindenféle adatbázishoz. Kialakítjuk azt a motort, a szoftvert, ami képes ezeket az adatokat kezelni és együttesen elemezni – magyarázta a projekt lényegét a szakember.

A szoftver várható eredményeiről és alkalmazhatóságának különböző területeiről szólt Kelemen Anita, a megyei önkormányzat projektmenedzsere, majd dr. Szili-Fodor Dóra, a NAK Zala Megyei Igazgatósága vidékfejlesztési referense a 2014–2020-as vidékfejlesztési program még rendelkezésre álló pályázati lehetőségeiről tartott ismertetőt.