Földalapú fogyókúra jön

Az új szabályozás lényege, hogy az 1200 hektárnál nagyobb területen növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági cégektől támogatást vonnak el, más területekre csoportosítva. Mint a szaktárca vezetője bejelentette, a kormány nemzeti forrásból megduplázza az állattartással foglakozók 2020-ig járó uniós támogatását, 50-70 ezer új munkahely létrehozását remélve ettől a lépéstől. Az agrártámogatási rendszer átalakításával az elkövetkező hat évben 212 milliárd forint többlettámogatást tervez a kormány a nagyobb munkaerőt igénylő ágazatok, elsősorban az állattenyésztők számára. Ez már jövőre 33 milliárd forintot jelent. 1037 hektárig mindenki az eddig is járó támogatást kapja, az 1037-1200 hektár közötti nagyságú birtokon gazdálkodók támogatása 5 százalékkal csökken, az 1200 hektár felett gazdálkodók nem kapnak támogatást, hangzott el az elmúlt napokban többször.

Négy-öt éve nem sikerül bővíteni a hazai sertésállományt, jövő évtől több támogatás jut az ágazatba

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár pontosította ezt egy interjúban.

– Az 1200 hektár fölött is támogatást igénylő gazdaságoknak az 1200 hektár fölötti alaptámogatásuk kerül csökkentésre, nem az összes támogatásuk. Ez nagyságrendileg évenként 20 milliárd forint támogatás átcsoportosítását jelenti olyan célokra, amelyek munkahelyek fenntartását, bővítését teszik lehetővé – mondta rádióinterjúban az államtitkár.

Példát is említett, egy 1500 hektáros gazdaság 1200 hektárig megkapja a támogatást, az afölötti 300 hektárra viszont a kormányzati döntés alapján már nem.

– Hozzáteszem, bonyolultabb lesz ennél az agrártámogatási rendszer, mert például a zöldítési feltételek teljesítéséért járó hektáronkénti 80 eurót igénybe tudják majd venni, és a tejtermeléshez, juhtartáshoz kapcsolódó célzott támogatásokat is.

Erőss Antaltól, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetségének titkárától megtudtuk, Zala megyében talán egy-két olyan 1200 hektár feletti gazdaság létezik, amelyik csak növénytermesztéssel foglalkozik. Ilyen például egy galamboki kft. Vezetőjét, Kálóczi Mátyást kérdeztük, veszítenek-e az új szabályozással?

– Jelenleg 1270 hektár termőföldön foglalkozunk növénytermesztéssel. Számításom szerint, mire a kormány új támogatási rendelete működni kezd, néhány kisgazdálkodó, akiknek potenciális előnye lesz velem szemben az új földbérletek megkötésénél, azt a többlet földet elviszi. Ami marad, azon fogunk gazdálkodni. A rendelettel egyébként nem értek egyet, mert azokat a nagyüzemeket lehetetleníti el, amelyek a nemzetgazdaság számára nagy hasznot hajtanak – mondta többek között Kálóczi Mátyás, hozzátéve, szerinte akik az új támogatási rendszer kedvezményezettjei lesznek, nem tudják majd pótolni azt a mennyiségű és színvonalú termelést, amit a nagyüzemek elvesztenek.

A 22 ezer sertést tartó kft. egyik ügyvezetője, Végh Zsolt arra a kérdésünkre, hogy mint állattenyésztők, mire számítanak, elmondta: néhány nyilatkozat alapján még nem lehet tervezni, majd a végrehajtás részletei döntenek.

– Az EU-ban a sertéstenyésztés elvileg nem támogatott, ezért kérdés, hogyan lehet majd a sertéstartók támogatását Brüsszel-kompatibilissá tenni. Attól függetlenül a támogatás átcsoportosítása az állattartókhoz hasznos lesz, hiszen plusz forrást ígér az ágazatnak – közölte.

Arra a kérdésre, az állattartók bővítik-e majd a foglalkoztatottak számát, már bizonytalan volt. Mondván, a mai technológiákkal a munkaerő nagyrészt kiváltható, és az állattenyésztésben is azok a gazdaságok az életképesek, amelyek kevés dolgozót foglalkoztatnak. – Jó technológiával 10.000 hízó ma már egy dolgozóval ellátható – mondta.