Fenntarthatóság és gazdaságosság – Szakmai napot rendeztek Dióskálon

A dióskáli Plótár István családi gazdaságával ismerkedhettek a szakemberek az európai fenntartható fejlődés hetén megrendezett találkozón. Ez a Syngenta mintafarmja: együtt dolgozva különböző termelési módszereket és technológiákat tesztelnek, melyek tapasztalatait és eredményeit mintaként mutatják be a gazdálkodóknak. Az eseményen több problémára mutatták be a cég megoldásait.

Az egyik, hogy a termelőüzemek területén szennyeződések keletkezhetnek: előfordulhat műtrágya- vagy növényvédőszer-elfolyás. Ezek a felszíni vagy a talajvízbe kerülve veszélyeztethetik az ívóvízkészletet. A másik, hogyan lehet úgy permetezni, hogy környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vegyenek. Harmadrészt az is kérdés, hogyan lehet a talaj termékenységét hosszútávon fenntartani. S nem utolsó sorban a biológiai sokszínűség megőrzésére is figyelemmel kell lenni.

– A fenntarthatóságban nem lehet elérni optimális szintet. Mindig lesz új kihívás, probléma, amit meg kell oldani. Ami fontos, hogy a fenntarthatóság integrálja a környezetért tett elemeket a gazdálkodásba. Felmerül a kérdés, a gazdálkodó ezt hogyan fogadja, mert ez neki plusz munka és költség. Azt kell megtanulnunk, hogyan lehet érvényesíteni a jövedelemteremtő képességben ezeket az elemeket, tehát hogy a mezőgazdasági környezetet fenntartsa és fejlessze, s megmaradjon a jövedelmezőség – fejtette ki Becze Rozália fenntarthatósági projektvezető.

A bemutatónak otthont adó családi gazdaság komoly múltra tekint vissza. Plótár István szülei öt hektáron gazdálkodtak a rendszerváltás idején, napjainkban 700 hektáron folyik a termelés: szántón, almásban, szőlőben, s van rét és legelő, valamint szabadtartású marhák és juhok.

– 2003-ban kezdődött az együttműködésünk, akkor a cég és a Magyar Tudományos Akadémia a Balaton vízgyűjtő területén egy tartalomkísérletnek keresett helyet, ahol a hagyományos szántásos és a talajkímélő művelés összehasonlítását végezték – idézte fel Plótár István. Ezt több kísérlet követte s követi napjainkban is. – 2009-ben az eredményeket látva a gazdaságot átállítottuk a talajkímélő művelésre, tehát nem szántunk, csak lazító, keverő műveleteket végzünk. Fent hagyjuk a szármaradványokat, hogy minél kisebb legyen a beavatkozás a természetbe. Öt-hat év után kezdtek a művelési költségeink s a földken töltött idő csökkenni. A heves csapadék nem okozott olyan problémát, mint korábban, az aszályosabb időszakot pedig jobban bírták a növények – sorolta Plótár István. Számára a fenntarthatóság azt jelenti, hogy úgy hozzon ki jövedelmet a földből, hogy ne károsítsa a természetet, s így abból majd gyerekei is megéljenek.