Fagykárenyhítésről és piaci anomáliákról

Többek között ezt jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke. Elmondta, megyénkben eddig mintegy 3 ezer kérelmet adtak be, ami a tavalyinak időarányosan 80 százaléka. Felhívta a gazdálkodók figyelmét, minél előbb egyeztessenek ez ügyben a falugazdászokkal.

A május 23-i szankciómentes határidőt követően is lehet még módosítani a kérelmeket, de ebben az esetben munkanaponként 1 százalékkal csökkenni fog a támogatás összege. Mint a kamara elnöke elmondta, nagyon fontos, hogy pontosan kerüljenek kitöltésre a kérelmek, egyeztessék a személyes adatokat a későbbi problémák elkerülése érdekében.

Süle Katalin:  A kárenyhítési alapban 24 milliárd forint áll rendelkezésre

Április 20-21-én, illetve 25-én országszerte komoly károkat okozott a fagy, a felmérések alapján Zala megyében a csonthéjasokat és az epret érte legnagyobb mértékben kár, továbbá az alma-, körte- és szőlőültetvényeket, sőt a megye több pontján a kikelt kukorica is károsodott. Mint Süle Katalin elmondta, azok a gazdálkodók tudják igénybe venni a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, akik már beadták a területalapú támogatási igényüket. A kárenyhítési alapban erre a célra 24 milliárd forint áll rendelkezésre, s a fagykárral sújtottak a földbérleti díj mérséklésére is jogosultak. A fagykár-enyhítés további feltétele, hogy a károsult növénykultúra hozamcsökkenésének meg kell haladnia a 30 százalékot, az üzemi szintű hozamcsökkenésnek pedig a 15 százalékot, valamint a termőföldnek az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítési juttatás iránti kérelem benyújtásakor is használatban kellett lennie. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az adott év november 30-ig lehet beadni, a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének határideje pedig szeptember 15.

A sajtótájékoztatón a kamara elnöke kitért a sertéstartók és a tejtermelők nehéz piaci helyzetére is. A sertéstartók legnagyobb gondja, hogy tartósan alacsonyak, élősúlyban kilónként 260-310 forint közöttiek a felvásárlási árak, szemben a 360-370 forint közötti önköltséggel. Ugyanez a helyzet a tejjel, aminek a felvásárlási ára kilónként 70 forint alá esett, miközben ugyanekkora egységnyi terméknek az előállítása több mint 100 forintba kerül a termelőknek. A helyzetet mindkét esetben az orosz piaci embargó okozza, kétféle módon. Egyrészt a hazai termék előtt megszűnt ez a piac. De nemcsak a hazai, hanem más uniós országok piaci lehetőségei is korlátozódtak, s az emiatt felhalmozódó termékeket dömpingáron zúdítják oda, ahová lehet, így hozzánk is.

Szó esett továbbá az ország vízgazdálkodásának szükséges szabályozásáról, javításáról, mintegy 100 ezer kilométernyi meglevő csatornahálózat karbantartásának, összekapcsolásának szükségességéről.