Drasztikus sertéshús áremelések elé nézünk

- Egy hónapja emelkedik az élő sertés felvásárlási ára, hetente 15-20 forinttal drágul a hús kilogrammonként. A lehúzott félsertés kilónkénti beszerzési ára tavaly még 610 forint volt, most 750-760 forintért tudjuk megvenni. Az ebből gyártott készítmények fogyasztói ára 250 forinttal lett drágább, plusz az áfa - mondja Paál Péter vezérigazgató és ügyvezető. Hozzátette, a drágulást kéthetes késéssel követte egyéb húsipari alapanyagok ára, például az apróhús szalonnáké, amit a nagyobb feldolgozóktól vásárolnak. Paál Péter szerint nem lehet látni az áremelések végét.

Kétezer forintos karaj?

A feldolgozó üzem és a kereskedelmi hálózat vezetője az okokról elmondta, egyrészt ma már hiány tapasztalható a hazai sertéspiacon.

- Ehhez társul még az üzemanyagok áremelkedése, továbbá az állattartáshoz szükséges takarmányárak emelkedése, aminek még nem látni a végét. A jelenleg 1350 forint körül kapható csontos karaj fogyasztói ára akár 2000 forint fölé is kerülhet rövidesen. Ez a jelentős áremelkedés körülbelül két hónap alatt lezajlik az országban. Véleményem szerint az árakat csak úgy lehetne stabilizálni, és megfizethetővé tenni minden réteg számára, ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék. Az erről folyó tárgyalások a közelmúltban megszakadtak, még mindig nem lehet tudni, hogy a kormány hogyan dönt ez ügyben.

A kereskedelmi vezető elmondta, már az eddigi, kisebb lépésekben végbement áremelések is visszafogottabb keresletet eredményeztek az üzletekben.

- Már hetek óta érezzük, hogy jóval kevesebb sertés tőkehúst tudunk eladni a boltokban. Ez a folyamat sajnos várhatóan a húskészítmények - szalámik, kolbászok, szalonnák és egyéb felvágottak - piacára is kiterjed. Ugyanis a húsfeldolgozók már bejelentették, hogy szeptember közepétől októberig emelik a készítmény áraikat is. Az áruházláncok október 1-től fogadták be a szállítóktól a húskészítmények áremelését. Ennek következtében ez utóbbiak ára körülbelül 15-20 százalékkal lesz nagyobb a jelenlegi árakhoz képest - tudtuk meg a húsipari vezetőtől.

A húsárak előállítási költségei széles skálán mozognak, de a legjelentősebbek közé tartozik az üzemanyag, ami az áru teljes logisztikai folyamatára kihat. Az élelmiszer ágazat szereplői emellett idén őszig a magasra kúszó takarmányárak robbanásszerű hatásától tartanak. Annak ellenére nagyon drága a búza, az árpa,- s már aratás előtt felárazták a kukoricát is -, hogy kalászosból elegendő termett az orszégban. A nemzetközi kereslet viszont az amerikai és az európai szárazság miatt nagy, s ez magasan tartja az árakat.

Horváth Tibor pölöskei gazdálkodó hatszáz sertést tart, s amikor megkérdeztük az állatok jövedelmezőségéről, többek között elmondta:

- A hízósertéseim takarmányszükségletét megtermelem, de most sokkal jobban jönnék ki, ha a betakarított takarmánytermést eladnám, és nem az állatokkal etetném meg. A termésnek biztos, jó ára van, nem érdemes az állatokba befektetni. Úgy nem jövök ki a költségekből. Most kilónként 400 forint körül veszik meg a felvásárlók az állattartótól a sertést, élősúlyban számolva, ezen nekem a költségeim mellett nincs hasznom. Azon gondolkodom, érdemes-e így folytatni az állattartást - mondta többek között a termelő.

Horváth László ügyvezető elmondta, hetente körülbelül 150 sertést vágnak. Tudnának többet is, a cég indulásakor, 2006-ban 450-500 körül mozgot a heti vágások száma, de a cégvezető szerint annyit nem érdemes.

- Vágóhídként indultunk, de egyre nagyobb arányban váltunk át a húsfeldolgozásra. A sertésvágásnak akkora anyagi terhei vannak, olyan költséges, hogy önmagában veszteséges. A termelők részéről nagy a nyomás, a magas takarmányárak miatt folyamatosan emelkedik az élő állat ára. Úgy néz ki, a jövő héttől ismét emelik. Most már 1000 forint a félsertés, egy hónapon belül igen magas áraknak nézünk elébe.

A húsfeldolgozó vezetője a költségnövekedésen kívül a magas, 27 százalékos hazai áfát említette a bajok fő okozójaként. Közölte, nagy mennyiségben áramlik be külföldről a feldolgozott, vagy félbe vágott sertés formájában a hús. Ugyanis a környező országokban 8-10 százalék az élelmiszerek forgalmi adója. Megéri kint felvásárolni és behozni a félsertést, sokan ebből csinálnak jó üzletet. Csak az áfa-különbség alapján garantált a nyereség. A külföldi importból érkező húsokkal, készítményekkel a hazai feldolgozók nem tudnak versenyezni. Másrészről viszont a szabad kereskedelem jelenleg az egyetlen, ami valamennyire védi a fogyasztót az elszabaduló áraktól.

Áfacsökkentés helyett fordított áfa

Áfacsökkentés helyett a fordított áfa bevezetését részesíti előnyben a kormány, melynek keddi ülése után bejelentették, az élősertésre és a félsertésre tervezik a bevezetését. A sertéstartók szövetsége már tiltakozott emiatt, mivel azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak. Ugyanakkor nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.