Csúcs áron jegyzik a kukoricát

- A falugazdászoktól kapott jelzések szerint vegyes a kép a várható kukorica termést illetően. Ahol nem volt viharkár, jégverés, ott jók a kilátások, akár 7-8 tonnás hektárankénti átlagtermés is lehet. De valószínűleg ez lesz a kisebb rész. A megye észak-keleti, északi részén az aszályos időszak volt a meghatározó, most hét végén pedig a jégkár tetézte ezt. Zalaszentgrót környékén volt olyan hely, ahol 80-90 százalékos kukorica terméskiesés várható. A jégverés központjában, Csáfordnál teljesen letarolta a növényt a jég, csak a szára maradt. Az almásokban 90-95 százalékos kár keletkezett - mondta érdeklődésünkre Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója.

Hozzátette, a jégkár általában nem jár egyedül, a sérült növényeken, így a napraforgón, a megsebzett almán, szőlőn megjelennek a növénybetegségek, a kukoricán például a kukoricaüszög kártételére lehet még számítani. Mint az igazgató közölte, a megye más részein, így Zalaegerszeg és Lenti térségében jó termés várható, ugyanis a megfelelő időszakban elegendő csapadékot kapott a növény, és a kötöttebb talajok jobb talajvíz gazdálkodása is besegített. Nagykanizsa térségében a kukoricán az aszály jelei mutatkoznak ugyan, de nem pusztította a jég. A szakember szerint összességében megismételhető a tavalyi, hektárankénti 5,4 tonnás megyei termésátlag. Ennek mértéke azért is nagyon fontos, mert a zalai termőterület mintegy 50 ezer hektáros méretét, s pláne az idei, várható árát tekintve a legjelentősebb árunövény a megyében kukorica.

- Akinek olyan pechje volt, mint nekem, annak először megsült a kukoricája az aszályban, a maradékot pedig elverte a jég. Azokon a táblákon körülbelül másfél méteresre nőtt a kukorica, négy tonnánál több termés nem nézett ki belőle, de azt is lerendezte most a jégeső. Ráadásul idén először nem biztosítottam - mondta dr. Szabó Balázs ügyvezető. A szakember hozzátette, a várható kukorica termést illetően még a katasztrófa sújtotta térség közelében is nagy különbségek tapasztalhatók. Ahol nem verte el a jég, ott talaj- és vetésfüggő, hogy hogyan néz ki a kukorica.

- Aki korán, április elején vetett, annál elérte a növény gyökere a mélyebb talajrétegeket az aszály előtt. Az ilyen táblák szépek, a későbbi, április 20. utáni vetésűek viszont gyengék, azokat elkapta a szárazság. A Zala völgyében levő területeken is más a kép, az ilyen helyeken van, ahol nyolc tonnás termés is lesz. A domboldalakon, kavicsosabb részeken pedig kiégett a kukorica - adott helyzetképet Zalaszentgrót térségéből dr. Szabó Balázs.

Egy pacsai mezőgazdasági kft. idén 455 hektáron vetették, s látványa alátámasztja, hogy idén Zala megyében a mennyiségét, minőségét a szélsőségek jellemzik. A pacsaiak esetében pozitívan. A gazdaság Dióskál előtt fekvő tábláján Balázs Péter, a cég munkatársa mutatta. Amellett, hogy 2-3 méteresre nőtt, szépen kötődtek rajt a szemek.

- A tavalyihoz képest sokkal szebb a kukoricánk, és ez a várható termésátlagra is vonatkozik. Tavaly alig haladtuk meg hektáranként az 5,5 tonnát, idén pedig az előzetes becslésünk szerint el fogjuk kerülni a 7 tonnát is. Nagyon szépek a tábláink, ami egy következetes, jó agronómiai munkának is köszönhető - közölte a kft. ügyvezetője, Horváth Gyula, majd így folytatta: - Mifelénk is szárazság volt, de szerencsés módon a terméskötődés időszakában kapott esőt. Nagyon korán, március 28-án kezdtük a kukorica vetését, szerintem idén ez is meghatározó volt - mondta az ügyvezető.

Annyi biztos, hogy akinek idén bejön a kukorica, az jól fog keresni. Szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy - mivel az egész világon kisebb a termés -, nagy lesz a kereslet. Az árutőzsdén tegnap több mint 65 ezer forintért jegyezték már előre az idei termés tonnáját, ami soha nem volt még ilyen drága. Ez viszont a takarmányárak további drasztikus emelkedését, az állattartók egy részének csődjét, és az év vége felé emelkedő húsárakat vetít előre.