Betiltanák az avarégetést – A hulladékgyűjtő rendszerről is szó volt a zalaegerszegi továbbképzésen

26 millió forint támogatás

A rendezvényt megnyitó Gecse Péter alpolgármester elmondta, 2017 októberében elindult egy magyar–horvát környezetvédelmi projekt Zalaegerszeg és Ludbreg együttműködésével. Zalaegerszeg 26 millió forint támogatást kapott, ebből többek között továbbképzéseket szerveznek – ilyen volt a szerdai is –, és földbe süllyesztett szelektív hulladékgyűjtőket telepítenek, amelyek telítettségét elektromos szenzorral lehet mérni. Készül egy mobiltelefonos applikáció is, amellyel a lakosság be tudja jelenteni a közterületekre illegálisan lerakott hulladékot. A horvát partner feladatai közé tartozik a „zéró hulladék” koncepciójának kidolgozása.

Katkó Lajos természetvédelmi szakértő előadása után Szebenyi Péter környezetmérnök, a Jövő Öko-Nemzedéke (Jön) Alapítvány kuratóriumi elnöke a komposztálásról beszélt. Évi több ezer tonna zöldhulladék keletkezik Magyarországon. Egy részét a házaknál elégetik, ahol van szervezett biohulladék-gyűjtés, elszállíttatják a közszolgáltatóval, hogy iparilag komposzt készüljön belőle vagy energetikailag (égetéssel) hasznosítsák. A legjobb megoldás a komposztálás, házilag is. Az alapítvány szerint az avar­égetést be kellene tiltani a levegőbe kerülő káros anyagok miatt. Hazánkban eddig 17 városban vezettek be teljes tilalmat, több mint száz településen pedig csak meghatározott időszakokban lehet égetni.

Fenyőt és diólevelet is lehet komposztálni

Annak ellenére, hogy a zöldhulladék legegyszerűbb és leginkább környezetbarát újrahasznosítása a komposztálás, hiszen a biológiai lebomlással helyben kiváló tápanyag képződik a talajnak, a lakosságnak csak a töredéke él vele, mert azt hiszik az emberek, hogy sok munkával jár. A Jön Alapítvány minden eszközzel, Facebook-csoporttal és még komposztáló szépségversennyel is népszerűsíti az eljárást, és felhívta a figyelmet, hogy 2024-től kötelező lesz a zöldhulladék komposztálása.

Szebenyi Péter néhány tév­hitet is eloszlatott: nem igaz, hogy a déligyümölcsöt, a fenyőt és a diólevelet nem lehet komposztálni, csak a megfelelő eljárást kell alkalmazni. A diólevelet külön érdemes, abból nem 3–6, hanem 9 hónap alatt lesz érett komposzt. Arról is beszélt, hogy fertőzött növény nem kerülhet a komposztba, és húsevő állatok ürüléke sem, csak növényevőké. Végül jelezte: alapítványuk céljai között szerepel, hogy kötelező legyen a kertészkedés az általános iskolákban, és el akarják érni a zöldhulladék 100 százalékos hasznosítását.

A továbbképzés befejezéseként Kertész Balázs okleveles környezetmérnök a környezetvédelem és az informatika kapcsolódási pontjairól beszélt.