A fürkészdarázsban bíznak - Családok megélhetése, illetve mellékjövedelme kerül veszélybe

- Iharosberényben nagy múltra tekint vissza a szelídgesztenye termesztése - bocsátotta előre Zsirmon Endre, a település polgármestere. - A gesztenyével nálunk a '70-es, '80-as években kezdődtek a bajok, amikor a kéregrák-betegség megjelent a fáinkon. Ezt szerencsére sikerült kezelnünk, illetve valamelyest talán a betegség magától is alábbhagyott. Tavaly óta azonban nagyobb károkkal kell szembesülnünk, ugyanis újabb és súlyosabb problémákat okozó rovar, a gesztenye gubacsdarázs jelent meg az iharosberényi fákon.

Varga Róbert alpolgármester a károsítás miatt kialakult gubacsokat mutatja
Fotó: Horváth-Balogh Attila

Zsirmon Endre azt mondta: a gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75 százalékkal is csökkenhet a termésmennyiség, sőt, szélsőséges esetben a fa is kipusztulhat. A Kínában őshonos faj 2002-ben került be Európába, azon belül Olaszországba. Onnét a csemetékkel került tovább, már jelen van Franciaország, Szlovénia, Szlovákia, Svájc és Horvátország területén is. A darázs nősténye a fiatal hajtások rügyeibe rakja petéit június közepétől augusztus közepéig, rügyenként 20-40 darabot - egy nőstény akár 100-150 tojást is képes lerakni, és így több rügyet megfertőzni. Ám a lárvák csak az áttelelést követően kezdik meg fejlődésüket, azaz a fertőzött növényeken a következő tavaszig semmi nyom nem utal arra, hogy a rügyekben jelen lehet a károsító. A petékből kikelő lárva áprilistól rágja a rügyeket, ami megindítja a 8-15 milliméteres gubacsok képződését.

- Nálunk ez teljesen új kártevő, ezért az önkormányzat az iharosberényi gazdák nevében és érdekében felvette a kapcsolatot a NÉBIH-hel, s most közösen keressük a megoldást - folytatta a polgármester. - A NÉBIH szakembereitől tudjuk, hogy van a gubacsdarázsnak természetes ellensége, méghozzá a fürkészdarázs, ezeket telepítjük mostanság a gesztenyésekbe. A fürkészdarázs a gubacsdarázs petéi mellé teszi be a sajátjait, amelyekből kikelnek a lárvák, és elpusztítják a károsító lárváit. Azt kell elérnünk a következő időszakban, hogy a fürkészdarazsak kerüljenek többségbe.

Zsirmon Endre polgármester, aki maga is gesztenyetermelő, 80 fája van

Zsirmon Endre szerint ez körülbelül 5 év alatt következhet be, ám addig sajnos, rengeteg fa pusztulhat el. Mint ahogy pusztul is. Varga Róbert alpolgármesterrel látogattunk ki a hegyre, ahol már halomban áll a kivágott, száraz gesztenyefák tömege. Mint mondta, biomasszaüzemben felhasznált fűtőanyag lesz belőlük.

- Iharosberényben körülbelül 40-50 hektárnyi a hegyi gesztenyés, de a faluban is több hektáros gesztenyekertek találhatók a házak mögött - hallottuk tőle. - Ez becsléseim szerint olyan 12-15 ezer darab fát jelent, amelyek idáig jó megélhetést biztosítottak a családoknak. Egy öregebb fa 1-2 mázsa gesztenyét is terem, ezt fel lehet szorozni kilónként átlagosan 3000 forinttal, és van, aki 40-50 fával is rendelkezik. A szelídgesztenye tehát igen komoly bevételt jelentett az embereknek, ami most folyamatosan csökken a károsító miatt. Reméljük, sikerül a tendenciát megállítanunk, mert nagy baj lenne, ha kipusztulna mondjuk a 15 ezer fának akárcsak a negyede is...