240 ezres bérminimum? - A VIMOSZ ágazati kollektív szerződést tervez kiterjesztett bérkiegészítéssel

A terv, legalábbis munkaadói oldalon, nem talált osztatlan örömre. Az ágazat másik munkaadói szervezete, a KISOSZ nem támogatja a kezdeményezést.

Miről is van szó, hogyanképzelhető el egy ekkora mértékű béremelés, kérdeztük Gál Pál Zoltánt, a VIMOSZ elnökét, aki egyébként egy nagy fővárosi közétkeztető, a Junior Zrt. vezérigazgatója.

- A kormány, a munkaadók és a szakszervezet között már egy ideje folyik az a párbeszéd, amiben mi a munkaadói szervezetet képviseljük. A tárgyalássorozattal az ágazat makrofeltételein szerettünk volna javítani. Ennek első pozitív fejleménye a várható áfacsökkentés, ez részben megtörtént. Idén már 27-ről 18 százalékra mérsékelték a vendéglátás forgalmi adóját, jövőre pedig 18-ról 5 százalékra csökken az áfa. A szakmai javaslatunk, hogy a vendéglátás áfáját tovább egyszerűsítsék, és minden vendéglátó egységre alkalmazzák. Továbbá ne csak a helyben készült ételekre és italokra vonatkozzon, hanem például a palackos italokra is terjedjen ki. Ezen túlmenően a szálláshely szolgáltatás áfáját is csökkenteni kellene 5 százalékra - sorolta a vállalkozói oldal igényeit.

Hozzátette, mindenkinek megegyezik a véleménye abban, hogy ma a gazdaságnak, azon belül a vendéglátásnak is legnagyobb gondja a munkaerőhiány.

- Azért nem tudjuk betölteni a munkahelyeket, mert nem elég jövedelmező az ágazat, nem tudunk versenyképes fizetéseket adni. A kormányzat azt mondja, hogy ha ezeket az áfajavaslatokat megadja, számunkra kedvezően módosítja az adótörvényeket, akkor már megteremtődik az a jövedelem, amivel a foglalkoztatottjaink számára a már elfogadottnál is kedvezőbb bérminimumban állapodhatunk meg. Ennek érdekében a VIMOSZ, valamint a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ágazati kollektív szerződést kötne, amiben megállapítanánk, hogy a mindenkori szakmai bérminimumot, ami jövő januártól 180 ezer forint lesz, egy pótlékkal kiegészítjük.

Ezzel 240 ezer forintra nőne a bérminimum. Ez az összeg a mi számításaink szerint a 2015-ös jövedelemnek a kétszerese, és a különféle pótlékokkal együtt olyan jövedelmet biztosítana a munkavállalóknak, aminek hatására a vendéglátás feltölthetné a hiányzó létszámot. Emellett a szervizdíjat is ki kell terjeszteni, további jövedelmet biztosítva a szakácsoknak, pincéreknek, konyhalányoknak, szobaasszonyoknak, ami versenyképessé tenné az ágazatot nemzetközi szinten is.

Szalai Eszter felszolgáló Török Tamás szakácstól veszi át a megrendelt ebédet egy zalaegerszegi vendéglőben
Fotó: Pezzetta Umberto

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy erről a komplex csomagról a Századvég Gazdaságkutatóval egy makrogazdasági modellt is készíttettek, kimutatva a költségvetési hatását.

A többnyire kisebb kereskedelmi és vendéglátós vállalkozásokat tömörítő KISOSZ-nál azonban attól tartanak, hogy a tagsági körükben megvalósíthatatlan lenne egy ekkora bérfejlesztés. Szerintük az ahhoz szükséges plusz jövedelmet a vállalkozóik nem tudnák kitermelni. Ezt érdeklődésünkre Nagy Zsuzsanna, a KISOSZ Zala megyei ügyvezetője mondta.

- A kötelező szervizdíj nyilvánosságra hozásakor is az ötszázalékos áfa volt az ígéret. Ugyanakkor a kötelező szervizdíj tudomásom szerint már lekerült a napirendről. Most pedig ez a 240 ezer forintos bérminimum a terv. Azonban az ellentételezése, az 5 százalékos áfa kiterjesztése egyelőre csak ígéret, nincs leírva sehol. Másrészt arra is gondolni kellene, hogy mi lesz azokkal a kis vendéglátóhelyekkel, amelyek nem idegenforgalmi területeken dolgoznak, kisebb bevételűek, és nem tudnak majd ekkora bérkiegészítést kitermelni, aminek persze járulékai is lesznek.

A vállalkozások másik része, például a Balaton-parton csak nyáron, a szezonban működik, télen bezárnak és elküldik az alkalmazottaikat. Vannak ugyan, akik télen is nyitva tartanak, de a szezonon kívül olyan kicsi a forgalmuk, hogy abból adókedvezmények mellett sem lehet az említett bérkiegészítéseket megvalósítani. A vállalkozásoknak már az idei minimálbért nehéz volt kitermelni, és a jövőre betervezett minimálbér kifizetése is nehéz lesz. A VIMOSZ által előadott bérkiegészítésről szóló kezdeményezést a KISOSZ nem fogja támogatni - mondta Nagy Zsuzsanna, a szervezet Zala megyei ügyvezetője.

KITERJESZTENÉK AZ ÁGAZATI SZERZŐDÉST

Kérdésünkre, hogy az említett 240 ezres bérminimumhoz szükséges havi 60 ezer forintos bérkiegészítést miből fizetnék a munkáltatók, közölte, hogy az adókedvezmények nyújtotta jövedelemből, amit, mint mondta, nem az árak csökkentésére, hanem bérfejlesztésre kell fordítani. A Magyar Turizmus Ügynökség is támogatja a koncepciót. A VIMOSZ az ágazati minisztériumok szakmai támogatását kéri, és szeptember-októberben meg akarják kötni a szakszervezettel a kollektív szerződést. Terveik szerint a szerződés az illetékes miniszter által kiterjesztésre kerül majd, és úgy az ágazat minden szereplőjére érvényes lesz - tájékoztatott Gál Pál Zoltán.