Gazdaság

2016.11.15. 19:55

Sok hátránnyal küzd a megye gazdasága, nem lesz könnyű megváltoztatni

Zalaegerszeg - Ahhoz, hogy egy terv valósággá válhasson, alaposan meg kell vizsgálni a tennivalók helyét, körülményeit s lehetőleg minden részletét.

Hajdu Péter

A napokban elfogadott és Zala megye számára 693 millió forint pályázati pénzt eredményező megyei foglalkoztatási paktum előkészítéseként is megtörtént mindez. A Hétfa Elemző Központ Kft. készített tanulmányt a megye gazdaságáról, s ennek felhasználásával született meg a paktum megvalósíthatósági tanulmánya. Dr. Csite András ügyvezető ismertette, mit tapasztaltak a megye gazdasági és munkaerő-piaci terepén .

Az ország más megyéihez hasonlóan Zala gazdasági teljesítménye is nagyban a feldolgozóipar dinamikáján múlik, szólt az első megállapítás, és szerencsére e nagy iparágban a tervek szerint jelentős fejlesztések várhatók. A szállítás, a kereskedelem, a turizmus is fontos eleme a megye gazdaságának, hasonlóan a humán szolgáltatások, ezen belül az oktatás, az egészségügy is.

A gazdaság jelenlegi szerkezete azonban az elemzők szerint nem alkalmas arra, hogy megyénk stabilan megtartsa a térszerkezetben elfoglalt pozícióját. A pénzügyi-gazdasági válságból történő felépülés során Zala lassabban fejlődött, s mint elhangzott, mára az országos átlag 76 százalékán mérhetjük a megye teljesítményét. Szintén fontos zalai sajátosság az aprófalvas településszerkezet, ami a közösségi közlekedés szervezésekor hátránynak minősül. A megyei gazdaság további térszerkezeti sajátossága, hogy a munkahelyek három pólushoz tartoznak. A két megyei jogú városban, továbbá a zalai Balaton-parton koncentrálódnak. Ezek a körülmények azt eredményezik, hogy az aprófalvakból nagyon nehéz eljutni a munkahelyekre.

Műszakváltás: Zala megye gazdaságát a feldolgozóipar dinamikája határozza meg  Fotó: Pezzetta Umberto

Más megyékkel összehasonlítva Zalában a legnagyobbak közé tartozik az idős népesség aránya, egyértelmű az elöregedés. Ez másként szólva azt is jelenti, hogy a megye gazdaságának viszonylag gyenge a fiatalokat megtartó képessége. Ennek ellenére abból a szempontból nem rossz a munkaerő-piaci helyzet, hogy alacsony a munkanélküliség. Sőt, mára munkaerőhiány lépett fel. A magas inaktivitás (elöregedés) és a munkaerőhiány azonban már feszültséget okoz, amivel a szakértő szerint a következő öt évben is számolni kell. Ez a feszültség adja többek között azt a cselekvési területet, amiben a zalai foglalkoztatási paktumnak teendője lesz.

A Nyugat-Dunántúli Régión belül Zala megye pozíciója gyenge. A regionális támogatások térképén Győr-Moson-Sopron és Vas megyével egy kategóriában van, holott Zala gazdasági teljesítménye elmarad a régiós társakétól, így a támogatásokban is.

A Zala megyei bérszínvonal mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Ez az elmaradás is szívó hatást fejt ki a fiatal és jól képzett munkaerő körében, mármint innen elszívó hatást. Már nemcsak Ausztria és Szlovénia fejt ki szívóerőt, hanem az ország Zalán kívüli növekedési pólusai is.

Érezhető munkaerő-piaci sajátosság a szezonalitás. Ez legerősebben a turizmusban, vendéglátásban tapasztalható. Ugyanakkor itt már érezhető egy Ausztriával kapcsolatos munkaerő-piaci tényező is. Korábban az osztrákokhoz elsősorban a téli síszezonban mentek ki dolgozni, de nyáron hazajött a pincér és a szakács is a Balatonhoz. Ausztria tudatos gazdaságfejlesztési programja következtében azonban - amire többek között a globális felmelegedés miatt is készültek - már egész évben tudják foglalkoztatni az osztrák turisztikai centrumokban a munkaerőt. Ez ugyancsak fokozza az elszívó hatást. Emlékezzünk csak, nyáron a zalai idegenforgalmi centrumokban vadásztak a dolgozókra.

Az inaktívak egy része gyesen, gyeden levő kismama, az ő minél korábbi munkaerő-piaci aktivizálásukhoz gyermekelhelyezési lehetőségek kellenek. Az aprófalvas településszerkezetben azonban óvodák, bölcsődék elsősorban a nagyobb városi centrumokban vannak, az ezekbe való eljutás nehéz, ez is egy akadálya a munkaerő-piaci előrelépésnek.

Ugyanakkor a munkaadók részéről pozitívak a várakozások, 252-en válaszoltak a paktum előkészítése során lefolytatott munkaadói igényfelmérésre. A válaszadók 41 százaléka számol gazdasági növekedéssel, és kétharmaduk tervezi a foglalkoztatottak számának bővítését. Utóbbiak háromnegyede azt mondta, számára nem probléma, ha a dolgozó hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú és nem vethető be azonnal. Csak a munkához való hozzáállása legyen meg, akarjon dolgozni. A választ adó vállalkozók 67 százaléka jelezte, hogy részt venne a duális szakképzés rendszerének továbbfejlesztésében.

Igényfelmérést végeztek továbbá 550 álláskereső megkérdezésével. Ennek során arról kérdezték őket, miért nem tudnak elhelyezkedni. Több mint 50 százalék szerint azért, mert nincs az elérhető közelségükben munkalehetőség, 29 százalék a túl alacsony béreket jelölte meg okként. Arra a kérdésre, mennyiért menne el dolgozni, a válaszokból átlagosan nettó 123 ezer forint kerekedett ki. A megyei átlagbér egyébként 127 ezer forint, az ország növekedési centrumaiban pedig bőven 200 ezer forint feletti ez az összeg. További megállapítás, hogy alacsony a munkahelyre utazás iránti hajlandóság, és az emberek zöme azt várja, az utaztatást oldja meg a munkáltató.

Kell egy húzóágazat, egy mágnes

Dr. Csite András a béremelésekkel kapcsolatban kijelentette: Ez nem lehetőség, ez szükségszerűség. A munkaadóknak tudom mondani, ezt nem lehet megúszni. Együtt kell járnia a hatékonyságnöveléssel. Másrészt új módon kell közelíteni a munkavállalókhoz, a cégek humánpolitikájában váltásra van szükség. Zala megyében ezen kívül kulcskérdés a tervezett járműipari tesztpálya megvalósítása. Ez lehet a magas hozzáadott értéket teremtő tevékenység, a húzóágazat. Nekünk ez lesz a mágnes.

Ezek is érdekelhetik