Mindenkinek csökken a törlesztő részlete

A pénzügyi intézmények március 1. és november 30. között küldik az értesítőket, attól függően, hogy ügyfeleik milyen módon adósodtak el. Most, márciusban és áprilisban azok kapnak levelet a bankjuktól, akik deviza alapú kölcsönt vettek fel, augusztusban és szeptemberben pedig azoknál csenget a postás az elszámolással, akiknek forint alapú vagy ténylegesen devizában törlesztett kölcsönük volt.

A levelek automatikusan érkeznek, ezt nem kell kérvényezni és díja sincs, mondja Fülöp Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivő-helyettese. Egy kivétel azonban van: azoknak, akik éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével – vagyis a szerződésük emiatt megszűnt – kérniük kell az elszámolást, ennek költsége 10 ezer forint.

– Az elszámolási értesítő levél nem tartalmazhat apró betűs részeket, a pénzügyi intézményeknek közérthetően kell közölniük az információkat ügyfeleikkel – szögezi le Fülöp Zsuzsanna. – Az MNB rendeletben szabályozta a formát és a tartalmat, attól nem lehet eltérni. A levél első része az elszámolás adatait tartalmazza, vagyis azt, hogy mekkora összeg jár vissza a fogyasztónak. A második fejezetben arról kap tájékoztatást az ügyfél, hogy élő szerződés esetén a jövőben mekkora részleteket kell fizetnie, milyen kamatozás mellett. Végül a tájékoztatás kötelezően tartalmazza a jogorvoslati lehetőségeket.

Ha ugyanis az ügyfél nem ért egyet az elszámolással, 30 napon belül írásban panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amire legfeljebb 60 nap alatt érdemben kell válaszolnia a banknak. Ha valaki ezt sem érzi elégségesnek, akkor az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, ám ebben az eljárásban már dokumentumokkal kell igazolnia, hogy pontosan mit kifogásol, s miért nem ért egyet az adatokkal.

Az elszámolások – néhány kivétellel – a 2004. május 1-je és 2014. július 19-e között kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkoznak. A forintosítás viszont csak a jelzálogfedezetű hiteleket - a lakáscélúakat és a szabad felhasználásúakat is -, valamint a lakáslízing konstrukciókat érinti. Az autóhitellel, -lízinggel és személyi kölcsönnel rendelkezőkkel úgyszintén elszámol a bankjuk, de a forintosítás rájuk nem vonatkozik.

Fontos kérdés: mi jár vissza az ügyfeleknek? Ezt az úgynevezett elszámolással összefüggő jogszabályok írják elő. A pénzügyi intézményeknek azt az összeggel kell feltüntetniük, amely a tisztességtelennek minősített folyósítási és törlesztési árfolyamrésből, illetve az egyoldalú kamatemelésekből származott. Ezt a bankok levonják a tőketartozásból vagy megszűnt (kifizetett) hitelek esetén egy összegben átutalják. Élő szerződéseknél tehát ennyivel csökken a tőketartozás, és így mérséklődik a jövőben a törlesztő részlet is.

– Mivel minden szerződés más és más, a visszajáró összeg is ügyfelenként eltérő – teszi hozzá Fülöp Zsuzsanna. – Ez függ például attól, hogy mikor vették fel a hitelt és így mennyi ideig állt fenn a tisztességtelen helyzet. Általánosságban a 15-20 százalékot is elérheti a csökkenés a törlesztő részlet, illetve a tőketartozás tekintetében is. Például ha valaki hatmilliós kölcsönt vett fel, s ma nagyjából 80 ezer forintot fizet havonta, akkor ez akár 50-60 ezer forintra mérséklődhet, de a pontos összeg az egyedi szerződési feltételektől függ.

Pénz annak is jár vissza, akinek a hitelét – nem fizetés miatt – a bankja felmondta és követeléskezelőnek értékesítette. Az elszámolást ez esetben is a pénzintézet küldi, amellyel az ügyfélnek fel kell keresnie a követeléskezelőt, s ott tudja érvényesíteni igényét.

A szóvivő-helyettes arra figyelmeztet, a különböző honlapokon található kalkulátorok számításait nem érdemes figyelembe venni, ugyanis azokhoz csak néhány adatot kell megadni. A valóságban azonban egyetlen fogyasztási hitel esetében is több száz, akár ezer információ – például a teljes futamidő alatt az egyes törlesztési hónapokban felszámított kamat, deviza hiteleknél a hitelnyújtáskor a folyósítási, a továbbiakban pedig a havi törlesztési árfolyamok – szükséges a pontos elszámolási kalkulációhoz. Ez az adatbázis pedig a hitelintézeteknél áll rendelkezésre.

Az elszámolási periódusban a jegybank informatikai támogatással, illetve szigorú felügyelettel – így akár egyes hitelakták és az azokra vonatkozó konkrét számítások bekérésével, áttekintésével – ellenőrzi, hogy a piaci szereplők valóban a jogszabályoknak megfelelően hajtják-e végre a feladatot. Jogszabálysértés esetén az MNB azonnal kijavíttatja a pénzügyi szolgáltató gyakorlatát, a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület pedig – ha az adott pénzügyi szervezet előzőleg elutasította a fogyasztó panaszát – az ügyfelek konkrét elszámolási jogvitáiban hoz döntést.

Egyes pénzügyi intézmények már a tájékoztató levelek megküldése előtt is tájékoztatást nyújtanak – például SMS-üzenetben vagy telefonon – az elszámolás eredményéről ügyfeleiknek. Ez viszont, szögezi le Fülöp Zsuzsanna, nem helyettesítheti a nyomtatott tájékoztató levelet, amelyet a jogszabályokban előírt formában és tartalommal kötelesek tértivevényesen postán megküldeni a fogyasztóknak.