Nádaratás - Már a nyár végéig van munkája a tetőfedőnek

Jó időben, enyhe mínuszban, napsütésben indult kedden a munka. Amikor a nádas szélére megérkeztünk Kovács Zoltánnal, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának a munkát felügyelő természetvédelmi őrével, egy fordulót már megtettek az aratók kombájnjukkal a nádasban, s melegedtek a tűz körül.

A gép levágja és kötegeli a szálakat. Ezt követően Móricz Zsolt felkapja, és hátra dobja a platóra a kévékbe kötött nádat.

– A tervünk 400-500 hektár területű nádas learatása a Kis-Balaton 2000 hektárnyi összefüggő nádasából. Ebbe azonban beleszólhat az időjárás is. Ha 15-20 centi vastag lenne a jég, akkor biztosan meg tudnánk csinálni ezt a tervet, mert a jégről lehetne aratni – mondja Kovács Zoltán.

A jó idő kifejezés tehát nem mindenkinek jó, a nádaratók inkább a jeges, hideg télnek örülnének.

A nádarató gép platóján menet közben Vese István 700-800 kéve nádat is felrak, mire megtelik a frissen vágott szálakkal a gép. Fotó: Katona Tibor

– Megjöttek a vállalkozók, jelenleg két brigáddal aratják a nádat. Tudnának a jégről is aratni, és a Kis-Balaton több részén olyan magas most a vízállás, hogy csak jégről lehetne aratni. Most viszont nagyon vékony a jég. Ha nem fagy be jobban a vízfelület, és nem bírja el a jég a Seigát, a nádarató gépet, akkor a jégről aratható víztájakon idén elmarad az aratás. Összesen 2000 hektár összefüggő nádas van, ebben van öreg nádas, amihez jó pár éve hozzá sem nyúltunk. A madarak fészkelő helyéhez, a kócsagtelepekhez, gémtelepekhez és kárókatona telepekhez egyébként sem mennénk, de vannak a Kis-Balatonnak olyan nádasai, amiket szeretnénk aratni, azaz felújítani a nádat, de sok olyan terület van, amit csak jégről lehet. Az pedig nem biztos, hogy januárban lehet még jégről vágni a nádat. Ahhoz két hétig mínusz tíz fokos, keményebb tél kellene – közölte Kovács Zoltán.

Hűse László nádfeldolgozó vállalkozó és brigádja évek óta visszatérő aratók a Kis-Balatonon. A vállalkozó a nádból él, s nem mindegy számára, hogy milyen minőségű a vízi növény.

– Ezen a területen, az Ilona-kép nevű víztályon egyidejű nád van, mert tavaly is arattuk. Tavaly nagyon rossz évünk volt, gyenge minőségű náddal. Ezzel szemben most nagyon jó, öt éve nem volt ilyen jó a nád. Vékony szálú, egyenes, kemény. Ezen a részen nagyon kicsi a víz, tudunk aratni. Úgy gondolom, idén 200-250 hektáron tudjuk mi levágni a nádat. Más víztájakra is átmegyünk, de nem mindenhol tudunk majd dolgozni, mert most is nagyon magas a vízállás. Majd megnézzük – mondta Hűse László.

Érdeklődésünkre hozzátette, az igények alapján jóval több nádat is el tudnának adni, mint amennyit idén learatnak. Elsősorban Hollandiába, Dániába és Németországba adják el a kis-balatoni nádat, emellett a rezi üzemében nádszövetet és nádpallót is gyártanak, továbbá nagy az igény a hazai tetőfedő munkákhoz szükséges jó minőségű nádra is. A Balaton menti üdülő övezetekből, de máshonnan is, akkora az igény a nádtetők felújítására, hogy a vállalkozó idei kapacitását már a nyár végéig betáblázták megrendelésekkel.

Azonban nemcsak a jó minőségű nádat kell aratniuk. A nemzeti parkkal kötött megállapodás szerint a nádarató vállalkozóknak felújítást is kell végezniük, azaz több éves, régi, avas nádat is kell aratniuk. Ha az adott évben ez nem sikerül, a következőben kompenzálniuk kell. Feljegyzik, hány kéve iparit és mennyi avas nádat vágtak. Utóbbi munkával a természetnek tartoznak. Kovács Zoltán természetvédelmi őrtől megtudtuk, hogy az egyik olyan terület, amit szeretnének felújítani, a déli keresztcsatorna mellett van, mintegy 40 hektár, de azt csak jégről lehet aratni.

– Jelenleg még mindig magasabb a víz negyven centiméternél. Nagy a víz a Zala vízgyűjtő területén, mennek a szivattyúk, működnek a belvíz szivattyúk is, tehát folyamatosan jön a plusz vízmennyiség. Decemberben ötven milliméter esett, nemrég pedig további tíz milliméter csapadék volt. Hiába van megnyitva a folyó felé a zsilip, egy hónap alatt nem tud lefolyni a Balatonba annyi víz, ami lecsökkentené a Kis-Balaton vízszintjét. Negyven centisnél nagyobb vízben ezek a gépek nem arathatnak. Nem is tudnának elmenni nagyobb vízben, mert megúsznának, közben a nagy kerekükkel kirúgnák a rizómákat, amitől tönkre menne a nád – magyarázta Kovács Zoltán, miért akadályoz a munkában a magas vízállás.

– Ezek miatt idén biztosan kevesebb nádat kehet learatni, és tisztításban is kevesebbet vágnak majd le, mint szeretnénk – tette hozzá.