Az erdészeti monitoring új módjairól tárgyaltak

A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által a Nyugat-magyarországi Egyetem, a NÉBIH, valamint a kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága és egy Kft. részvételével megrendezett szakmai fórum fő témája az erdők nyilvántartása, mérésének különböző módszerei voltak, illetve az ehhez rendelkezésre álló korszerű eszközöket és szoftveres támogatást is ismertették. Kolozs László, a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága osztályvezetője az erdészeti monitoring kapcsán különböző mintavételi módszereket és adatokat ismertetett. Az egész országra kiterjedő munka során a faállományok növekedésének megfigyelésekor például öt év alatt 8800 mintaponton közel 156 ezer mintafát mértek meg átmérő és magasság szerint.

Ferenczy András

A monitoring során már külön módszereket fejlesztettek ki a klímaváltozás hatásainak hosszú távú erdészeti vizsgálatára. Megemlítette, változóban van az erdőkezelés, egyre több felé alkalmazzák az elterjedtebb vágásos erdőművelés mellett a szálalásos módszert.

Az előadók közül dr. Veperdi Gábor egyetemi docenstől érdeklődtünk a két módszer különbségeiről. Mint elmondta, az elültetett erdőt bizonyos idő után kivágják, vagy tarvágással, vagy felújító vágásokkal, és a vágásos erdőművelési folyamat kezdődik elölről. A szálaló üzemmód szerint művelt erdőben viszont mindenféle korú és vastagságú faegyed megtalálható, közel állandó fakészlettel. A gyarapodás során mindig alkalmanként kisebb mennyiségű fát vágnak ki, aminek a helyén növekszik az újulat. Az ilyen erdőművelés folyamatos erdőborítást biztosít, aminek nagy a jelentősége a rekreációs, zöldövezeti erdőkben, továbbá véderdők, talajvédelmi, vízvédelmi erdőkben. De nem minden fafaj esetében alkalmazható, és a gazdaságossága is kérdéseket vet fel.

Évente körülbelül 300 hektárral bővül a megyében az erdőterület, ennek kisebb része származik telepítésből, a többség önerdősülés. Fotó: Katona Tibor

Ferenczy András, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, az igazgatóság illetékességi területe 111 ezer, a nyiladékokkal és tisztásokkal együtt 117 ezer hektár erdőt takar.

– Ezeken a területeken jelenleg körülbelül egy százalék a szálaló erdő. Ez a szám alacsonynak tűnik, de a szálalásra elsődlegesen csak az őshonos faállományú erdők alkalmasak, azokat figyelembe véve már magasabb ez az arány. Továbbá a tendencia azt mutatja, hogy egyre többen át akarnak térni a szálaló erdőművelésre. Ez viszont nem megy egyszerre, először átalakító üzemmódot kell megindítani. Az átalakító üzemmódban pedig már további két és fél százaléknyi erdő tartozik. Tehát a szálalásos fakitermelés jelentősége növekszik a megyében – mondta a szakember.

Ferenczy András elmondta továbbá, hogy az igazgatóságnál eddig 805 ezer köbméter mennyiségű fa kitermelését jelentették be. Ebből 238 ezer köbméter a magántulajdonban levő erdőkre vonatkozik, 567 ezer köbméter pedig a Zalaerdő Zrt. kezelésében levő az állami erdőkből. Ezzel Zala megye az ország éves fakitermeléséből 10 százalékkal részesedik. Azonban a zalai növedék is több az országos átlagnál. Utóbbi hektáronként mintegy 6 köbméter, Zalában pedig több mint 8 köbméter évente. Mindezek mellett évente mintegy 300 hektárral bővült a megyében az erdőterület.