Kibontjuk a csomagot: inkább a meglevő munkahelyeket védi, mintsem újakat teremt

Árokszállás Zoltán, egy bank markogazdaság elemzője úgy véli: inkább munkahelyvédő, mintsem -teremtő intézkedéscsomagról van szó, utóbbihoz ugyanis a kereslet növelésére is szükség lenne.

- A járulékcsökkentés valószínűleg a meglevő dolgozókra is érvényes lesz, erre lehet következtetni abból, hogy a program 300 milliárdos lyukat üt a költségvetésen. Ezzel párhuzamosan azonban új munkahelyek is létrejöhetnek, hiszen alacsonyabb járulék mellett megérheti több preferált korban levő munkavállalót alkalmazni. Ám, ha az ember a rendszerben kivételeket tesz, azaz célzottan próbál meg bizonyos területeket támogatni, óhatatlanul felmerül a bürokrácia növekedésének veszélye, a gazdasági szereplők pedig megpróbálják a kiskapukat megkeresni. Egy 30 fős vállalkozás például két kisebb cégre válhat szét, mert ezáltal bekerül a kedvezményezetti körbe, hiszen a kormány a tervek szerint a 25 főnél kisebb kkv-k számára bevezeti a kisvállalati adót, melynek alapja a vállalkozás nyeresége és az alkalmazottak bérének összege, mértéke 16 százalék. Kritikus lehet tehát, hogyan tudja ezt kezelni a jogalkotó.

Az, teszi hozzá a makroelemző, üdvözlendő, hogy az 55 év felettiek és a 25 év alattiak esetében bruttó 100 ezer forintos fizetésig elengedi a kormány a szociális hozzájárulási adót, míg 25-54 éves kor között, a képzettséget nem igénylő munkakörökben felére csökkenti, a gyesről, gyedről visszatérőknél pedig csakúgy mint a tartós munkanélküliek esetében ez első két évben nem, utána pedig szintén csak felét kell fizetni a korábban munkáltatatói tb-járuléknak nevezett adónak. Ez, szögezi le a közgazdász, az ugyancsak hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok elhelyezkedését segítő Start-programnál szélesebb kört érint majd.

- Problémát a program finanszírozása okoz - hangsúlyozza. - A 300 milliárd felét ugyanis a kamatkiadások csökkenéséből fedeznék, ami akkor is meglehetősen optimista előrejelzés, ha az IMF-fel sikerül megkötni a megállapodást. Ennél is kritikusabb azonban az MNB és a Magyar Államkincstár megadóztatása, az állam ugyanis ezzel saját magát adóztatja meg. A MÁK minden bizonnyal áthárítja a terheket az ott számlát vezető intézményekre, illetve a kincstári kör tagjaira, amelyek vagy kiadást csökkentenek vagy helyi illetőségben megpróbálhatnak bevételt növelni. Az MNB a tranzakciós illetékből származó hiányát a legfrissebb hírek szerint nem hárítja át, így azt 2014-ben már állnia kell a költségvetésnek.

Árokszállási Zoltán szerint ugyanis, ha lesz is némi gazdaságélénkítő hatása a csomagnak, nem lesz elég ahhoz, hogy önjáróvá váljon a program.

- Jó az irány, ez lehet a növekedés egyik pillére. A lépést üdvözlik a vállalkozók, a munkavállalók és a közgazdászok is, igaz, kicsit későn jött és a sikerhez további intézkedések szükségesek - mondja dr. Polay József nagykanizsai közgazdász. - Kiszámítható gazdaságpolitikára, új munkahelyeket, a hazai cégek számára pedig kapcsolódási pontokat teremtő külföldi befektetőkre és az IMF-hitelre is szükség van azonban, s arra, hogy a hitelpiac újra meginduljon, és erősödjön a belső vásárlóerő. Ma ugyanis, amikor a kkv-k a túlélésre játszanak, nem a létszámbővítés lesz az első dolguk. A tételes adózás azonban, bár a részleteket még nem ismerjük, segítheti az évi 6 milliós árbevétel alatti mikrovállalkozókat, akik a havi 50 ezer forintos átalányadó révén mentesülnek az szja, a társasági és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Dr. Polay József úgy véli, a korány megtette az első lépést a hagyományos közgazdaságtan irányába, melynek első pozitív jelei jövő év elején mutatkozhatnak. S a járulékcsökkentés hatására elkezdődhet a gazdaság kifehéredése is.

Nem valószínű, hogy bővül a létszám

Kiss Árpád, a 220 főt alkalmazó Helsa Konfekcióipari Kft. ügyvezetője pozitívnak ítéli az akciótervet, amely kedvező hatást gyakorol a jelenlegi munkavállalók alkalmazására, és segítheti a foglalkoztatást, ám ettől a cég további megrendelések híján nem vesz fel új munkaerőt. Ha nehezebbek a foglalkoztatás körülményei, akkor is annyi dolgozót alkalmazunk, mintha könnyebbek, hiszen ettől nem lesz több munkánk. És, mivel a második félévre meglehetősen rosszak a kilátások, nem valószínű, hogy idén bővül a létszámunk.Kiss Árpád, a 220 főt alkalmazó Helsa Konfekcióipari Kft. ügyvezetője pozitívnak ítéli az akciótervet, amely kedvező hatást gyakorol a jelenlegi munkavállalók alkalmazására, és segítheti a foglalkoztatást, ám ettől a cég további megrendelések híján nem vesz fel új munkaerőt. Ha nehezebbek a foglalkoztatás körülményei, akkor is annyi dolgozót alkalmazunk, mintha könnyebbek, hiszen ettől nem lesz több munkánk. És, mivel a második félévre meglehetősen rosszak a kilátások, nem valószínű, hogy idén bővül a létszámunk.